Nem is lenne ez olyan nagy baj, ha ez nem ismétlődne meg rendszeresen, hiszen a munkavállaló nehezen csábítható vissza pl. a bérszámfejtéshez, ha helyette érdekességek között dagonyázhat. Erre pedig mi lehet más a munkaadó reakciója, ha nem a letiltás és - újabban - a megfigyelés. Kialakult egy új jelenség: az emberek többsége a munkahelyén végez magánjellegű tevékenységet, de éppen ezért a munkaidőn kívül, otthon is dolgozik. Ezt time online-effektusnak hívjuk, amely leginkább a diplomásokra jellemző, de a középfokú végzettséggel rendelkezők között is terjedőben van - mondta a Népszabadságnak Majó Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem docense, aki ebben a témában végzett kutatást.
Egyre inkább afelé halad a számítógép uralta munka világa, hogy megfigyelő rendszereket vezetnek be a dolgozó idejének, munkájának ellenőrzésére. Ezt támasztja alá a Nexon és más cégek tapasztalata is: egyre több vállalkozás használ optimális munkarendek kialakítását segítő munkaidő-nyilvántartó szoftvereket. Előfordul, hogy indokolt ezen rendszerek bevezetése, de az is gyakori, hogy a vezetők csupán kortoll alá akarják vonni a munkahelyet. Ugyanakkor a munkaadókat is meg lehet érteni, hiszen sok munkavállaló használja a számítógépet arra, hogy kibújjon a munka alól, míg mások helyettük is dolgoznak, csak éppen ezt a nagyfőnök nem látja. Sok kutatás bizonyította már be, hogy a számítógép előtt ülők a munkaidőnek nagy részét nem valós munkával töltik, hanem csevegéssel, internetezéssel, esetleg karácsonyi, Valentin-napi ajándék utáni kutatással. Vagyis elvileg jogosan merül fel ez az igény a cégek részéről.
Internetezésért elbocsátás
Egy tavalyi amerikai felmérés óvatosságra int a munkaidőben történő böngészéssel kapcsolatban, a tengerentúlon ugyanis a vezetők 20 százaléka rúgott már ki alkalmazottat nem munkához kapcsolódó internetezés miatt, sőt 8 százalékuk konkrétan magánjellegű levélváltás okán is bocsátott el valakit. Nem véletlen ez a reakció, hiszen ahogy a CareerBuilder kutatásából kiderült: 2009-ben legkevesebb ötből három munkavállaló használta az internetet nem szigorúan a munkához kapcsolódó tevékenységhez, kétharmaduk pedig privát leveleket küldött és fogadott munkaidőben. Mintegy 21 százalékuk egy órát, vagy akár ennél is többet töltött személyes böngészgetéssel. A kutatás szerint ugyanakkor a munkaadók jelentős része alkalmazott valamilyen internetezési korlátozást munkavállalóival szemben. Mintegy felük bizonyos oldalakhoz való hozzáférést letiltatott, továbbá 50 százalékuk rendszeresen figyeli dolgozói internetezési, e-mailezési és üzenetküldési szokásait. És most már a magyar munkaerőpiacon is megjelentek azok a szoftverek, amelyek révén átláthatóvá válik a dolgozók munkatevékenysége.
Eltűnnek a bizalom alapú munkahelyek?
Dr. Szirmay Ágnes pszichológust arról kérdeztük, hogy jónak tartja-e ezen rendszerek használatát, vagy az ellentáborhoz csatlakozik, akik szerint a munka hatékonyságát nemhogy javítaná, inkább rontja a bizalmat hírből sem ismerő, ellenőrző munkahely. Vagyis miért szükséges a számítógéppel dolgozók munkahatékonyságát mérni? Hol marad a bizalom? Szirmay Ágnes azt mondja, hogy mindez szervezeti kultúra függvénye. Különben is óránként tíz perc szünetet kellene tartani, annak eltöltése személyes dolog, hívja fel a figyelmet a munkapszichológus. Ráadásul a feszült figyelem egy idő után lankad. - Miért ne internetezhetnének a szünetben a dolgozók, amennyiben egyébként a vállalat ezt mint munkahelyi juttatást jóvá hagyja? - teszi fel a kérdést a szakember. Ha nem internetezéssel kapcsolódik ki, akkor megtalálja a módját máshogy.
Pont az ellenkezőjét érjük el a tiltással
Sok munkahelyen azért korlátozzák az internethasználatot, mert a cégvezetők szerint ez a hatékonyság rovására megy. A Nucleus Research év eleji felméréséből is erre lehet következtetni, amely szerint a Facebook látogatása 1,5 százalékos hatékonyságcsökkenést okoz a munka során. Szakemberek hangoztatják: le lehet tiltani a videonézegető és a közösségi oldalakat, meg lehet figyelni a dolgozó minden munkaidőben töltött percét, de ennek nincs szignifikáns kapcsolata a munka hatékonyságával. - A tiltás önmagában nem feltétlenül célravezető. Ha ez nem egészül ki egy teljesítménycentrikus szervezeti kultúrával, a munkatársak megbecsülésével, és más, pozitív tényezőkkel, akkor a korlátozás önmagában csak bizalmatlanságot jelez. Valamint azt erősíti, hogy a dolgozó nem tanulja meg szabályozni önmagát. Ha valakinek van ideje a sok internetezésre, akkor a munkamoráljával van gond, de a teljesítmény-értékelés, és a munka-leosztás is hibás - húzza alá Dr. Szirmay Ágnes, aki szervezetfejlesztéssel is foglalkozik.
Teles cikk a HR Portálon.
