Mivel idén a nyári mellett őszi, sőt téli adócsomagot is kaptunk, sok mindent nem tekinthetünk teljesen biztosnak még a 2017-es adózási szabályokból. A december elején benyújtott módosításokat talán jövő héten fogadják el, de előlegezzük meg, hogy úgy lesz, ahogy most látszik – mondta Király Ágnes, a Top Cafeteria szakértője a Piac & Profit Cafeteria 2017 konferenciáján.
Ha cafeteriáról beszélünk, fontos az alapfogalmakat is tisztázni, ezek ugyanis az elmúlt években összekeveredtek – amiben a törvényhozóknak is fontos szerepe van. Például bizonyos dolgokat „béren kívüli juttatásnak” hívunk, ami meglehetősen zavaró a mindennapi szóhasználatban. A cafeteria szó sem szerepel a törvényekben sehol, ez egy kialakult elszámolási rendszer, aminek semmi köze ahhoz, hogy az ebben adott juttatások hogyan adóznak.
Akár cafeteriarendszeren belül, akár azon kívül ad juttatást a munkáltató, 4 kategóriába sorolhatók a juttatások:
- Adómentes juttatások
A törvény tételesen felsorolja ezeket, bár kicsit kutatnunk kell utánuk, ugyanis egyesek az 1. mellékletben, mások valamilyen paragrafusban szerepelnek. Ez a legjellemzőbb cafeteriaelem, amikor a munkáltató megmondja, mekkora keretben gondolkodhatnak a munkavállalók, ők pedig választhatnak a juttatások közül. Az adómentes juttatások azért is fontosak, mert ha egy cég év végén talál még egy kis pénzt a büdzsében, jó módszer lehet, hogy ezt még kiadhassuk a munkavállalónak.
Egyes adómentes juttatásokra van felső határ, van, ahol pedig „a józan ész” határozza meg azt. Például bölcsődei ellátásra nincs korlát, de valójában annyit adhatunk így, amennyibe a bölcsőde kerül – amennyiről számlát tud hozni a munkavállaló. A nettó érték számít!
- Béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatások körébe tartozik a SZÉP kártya is, amely azonban külön van ettől a 200 ezer forintos körbe tartozó kategóriától! Összesen a SZÉP kártyával együtt 450 ezer forint a korlát, amíg a kedvezményes közteher jár. Bonyolult számítás, ami még a szoftvereknek is gondot okozott.
A béren kívüli juttatások biztosítása minden estben alacsonyabb ráfordítással jár a munkáltatók számára, mint ha ugyanezt a nettó összeget bérként adnák – szögezte le Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője a Piac & Profit Cafeteria 2017 konferenciáján –, de fájni fog, hogy a béren kívüli juttatásokat áttolták az egyes meghatározott juttatásokba. Viszont egyszerűsíti a rendszert. Számít azonban, hogy a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások terhe közötti különbség 9 százalékra csökken. Most két preferált juttatást tartottak a nagyon kedvezményes körben, ami sok kérdést felvet a szakértő szerint. Ugyanakkor a rendszer nagyon változékony, fontos a cafeteria-tanácsadó szerepe – tette hozzá.
A készpénzes cafeteriajuttatással kapcsolatban úgy fogalmazott, ha egy munkáltatónak van még 100 ezer forintja a béremelésen túl a munkavállalókra, bolond lenne nem kihasználni ezt, a szakértő szerint, egyértelműen az Erzsébet utalvány lecserélésére kitalált konstrukciót. Beszélt a cafeteriaszabályzatok fontosságáról is – itt olvashat róla.
- Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások
Fontos az is, hogy milyen jogcímen, hogyan adjuk ezeket – erről itt olvashat részletesebben.
- Összevonandó jövedelem – ugyanúgy adózik, mint a bér
A legfontosabb változás, hogy a jövőben majd a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások (Ld. lejjebb) értékének a korábbi 1,19-es szorzó helyett 1,18-szorosa képezi az adó alapját, erre kell 15 százalék személyi jövedelemadót és 14, illetve 27 százalék ehő-t fizetni. Így a teljes közteher a béren kívüli juttatások esetében jövőre az idei 34,51 százalék helyett 34,22 százalék lesz (azonban az ebbe a körbe tartozó juttatások köre szűkül), az egyes meghatározott juttatások esetében pedig 49,56 százalék lesz az idei 49,98 százalék helyett. A béren kívüli juttatások esetében a korábban meglévő felső korlát megmaradt, ahogy a többi feltétel is.
Az egyes meghatározott juttatások esetében a 22 százalékra csökkenő eho itt fontos változást jelent, így a közteher 43,66 százalék, vagyis szűkült a különbség a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások között.
Nem mindegy, mit, mikor
Sok hibát generál a céges elszámolásokban, hogy sokan arra álltak rá, hogy a munkabért a követő hónap elején fizeti ki a cég (elszámolt hónapra vonatkozóan) – ez januári bérnek minősül, abban az adóbevallásban kell, hogy szerepeljen. Ez rendben is van, viszont ha a juttatást ezzel együtt adják ki, akkor az adózási szempontból a következő hónapra számít – hívta fel a figyelmet a szakértő. A juttatás kiadásának hónapja szerint kell adóbevallást készíteni, és adót fizetni. Mivel a szakértő szerint nem praktikus, ha e kettő elválik egymástól, érdemes figyelni rá!
A legnehezebb kérdés az újonnan bevezetett, 100 ezer forintos korlátig adható készpénzes juttatással kapcsolatban, hogy melyik pénzt adtam a dolgozónak épp? Fizetést, vagy cafeteriás készpénzt? Ha valaki nem egész évben dolgozik a cégnél, akkor napra lebontva kell kiszámolni, hogy mennyi adható. Ha valaki kilép év közben, akkor a munkáltatónak és a munkavállalónak is utólagos befizetendő adót és járulékot jelent, amit nehéz lehet lebokszolni. Emiatt nem ajánlja a munkáltatóknak, hogy év elején ezt kifizessék! Tehát vagy decemberben érdemes adni a teljes összeget, vagy év közben elosztva kifizetni – utóbbival viszont kétségtelenül több az adminisztráció a munkáltató számára.
További fontos változások
A legfontosabb várható változásokról szólva Király Ágnes kiemelte, a biztosítások jövőre még maradnak adómentes juttatások, utána változik majd a szabály. Adómentes marad a nagyon népszerű lakáscélú támogatás is. Ugyan a munkáltató számára van vele munka, és a szabályai folyamatosan változnak, ami miatt nagyon kell rá figyelni, de a munkavállalók nagyon hálásak érte – nagyon fontos munkaerő megtartó hatása van a szakértő tapasztalata szerint.
Bekerült az adómentesen adható juttatások körébe az óvodai szolgáltatás, ami eddig hiányzott. (Viszont az iskola a magasabb kategóriába került…) A juttatás számla összegéig adható, az egyetlen, ami kell hozzá, hogy az intézmény a cég nevére szóló számlát állítson ki. Nemcsak szolgáltatás, hanem ellátás is beletartozik, ez most már teljesen egyértelmű.
Volt róla szó, hogy az egészségügyi szolgáltatás is bekerül az adómentes körbe, nyáron úgy volt, hogy így is lesz, jelenleg viszont úgy tűnik, ez a passzus mégsem lép hatályba jövőre. Egyébként sem lehetett tudni pontosan, hogy mit is takar, mert nem készült hozzá végrehajtási rendelet (Ide kell RSM link!) tette hozzá a szakértő.
Lakhatási támogatás adható a minimálbér 40 százalékáig (az első 24 hónapban, ha a munkavállaló 60 km-nél messzebb lakik, vagy a napi bejárás meghaladja a 3 órát, az adható összeg ez idő fölött csökken). Van vele adminisztráció, és sok esetben a bérbe adó lakástulajdonosokkal kell többet küzdeni. Ez is fontos, a munkaerőhiány, -vonzás szempontjából. Itt találja a részleteket.
Marad a SZÉP kártya is változatlan szabályokkal, és megmaradtak egyelőre a meglévő kibocsátók is, az értékhatárok is. Ne feledjük viszont, hogy a 450 ezer forintos keretbe beleszámít a készpénzes cafeteria is!
Adóváltozások kapcsán fontos figyelni rá, hogy van egy juttatási lehetőség, amely egyik körbe sem tartozik: összevonandó adóköteles jövedelem, de ha önkéntes pénztári számlára a magánszemély adományt kap, akkor azt be kell vallani, adóját, járulékát be kell fizetni, viszont a 20 százalékos kedvezmény vonatkozik rá, tehát visszakérhető. Azért kedvező, mert nem a teljes összeg után kell adózni, hanem az új eho-szabályok alapján 82 százaléka után kell adózni. (Összesen nagyjából 30 százalékos közteherrel jár.)
Fontos figyelni rá, hogy mely juttatásokat pontosan kinek lehet adni! Van, ami csak munkavállalónak, mások munkavállalóknak és személyesen közreműködő, de munkaviszonyban nem lévő tagnak.
