A lehetőségek keresése és kiaknázása feladatok hosszú sorát vonja maga után, de még mielőtt a vállalkozó belekezdene az időt, energiát és nem utolsósorban pénzt felemésztő tevékenységbe, nem árt, ha feltesz magának néhány kérdést. Olyan kérdéseket, amelyek megválaszolásával hatékonyabbá teheti az előkészületeket, illetve egy potenciális befektetővel/hitelezővel való tárgyalás során akár pozitívabb képet is mutathat saját vállalatáról. Kétrészes bejegyzésünkben ezeket a kérdéseket vesszük szemügyre – olvasható a Széchenyi Tőkebefektetési Alap blogbejegyzésében.
1. Mekkora tőkére van szükség?
A vállalatvezetők gyakran nagyon optimisták, úgy gondolják, hogy egyetlen jó ötlettel a cégük sikerre van ítélve. A gondolkodás iránya jó, a talajtól viszont nem szabad ilyen könnyen elrugaszkodni: elengedhetetlen a reális szemléletmód. Az az igazság, hogy a cég nem lesz sikeres egy részletes és alaposan kidolgozott üzleti terv nélkül, amely megmutatja, milyen helyzetben van a cég, merre tart, milyen problémák állnak előtte, és ezeket hogyan oldja meg. Egy üzleti terv elkészítése rákényszeríti a vezetőt arra, hogy kritikusan gondolkodjon a vállalkozás potenciáljáról, és próbáljon megfelelni a kihívásoknak. Egy ilyen terv azonosítja és számszerűsíti a tőkét, amely a kívánt pénzügyi eredmény tisztázásához is közelebb juttatja a céget.
Bár a tervezés gyakran unalmas és időigényes, számos előny származik belőle:
Sokkal jobban átláthatóvá válik a piac és a versenytársak, sőt, saját magunk helyzete.
A vállalkozó reális képet kap arról, mennyi tőkére van szüksége ahhoz, hogy a cége megálljon a saját lábán.
Egy jól kidolgozott, minőségi anyag alapján a potenciális befektetők sokkal pozitívabban értékelhetik a vállalkozókat és a cégükben rejlő potenciált.
Így lehet illetékmentesen törzstőkét emelni!
2. Hogyan lehet tőkét emelni?
Induló vállalkozások leggyakoribb tőkeforrása az ismerősöktől, családtól kért kölcsön, de különböző pályázati lehetőségek is előfordulnak. Ha ezek a módszerek valamilyen okból kifolyólag nem állnak rendelkezésre, olyan lehetőségeket kell számításba venni, mint a lehetőségekre vadászó magánbefektetők, tehetős magánszemélyek (üzleti angyalok), illetve induló vállalkozásokra szakosodott kockázati tőkealapok. A két leggyakoribb tőkeemelési forma a hitel és a tőke, illetve ezek valamilyen kombinációja. A hitel fedezettel, illetve kezességgel is együtt jár, ráadásul a kamatot is folyamatosan fizetni kell, és egyébként sem kapja meg egy induló, eszközökkel nem rendelkező vállalkozás.
Amikor viszont a vállalat külső tőkét használ fel, a befektető is tulajdonossá válik. A részesedések mértéke a vállalat becsült vagy megállapított értéke alapján egyéni megegyezéssel dől el. A felek általában kompromisszumot kötnek: a részesedés aránya attól függ, hogy a befektető hogyan értékeli a vállalkozás jövőjét, és a tulajdonos hajlandó-e a tőkével arányos tulajdonrészt átengedni. Ha nem, akkor a befektető egy újabb lehetőséget fog találni.
3. Mennyire értékes a vállalat?
Azért fontos a vállalkozás értékének megállapítása, mert segít meghatározni az igényelt tőke mértékét. Például egy 100 millió forint értékű, adósságok nélküli vállalat 100 milliós tőkeemelés után 200 millió forintot fog érni. Ezáltal az eredeti tulajdonosok a megnőtt értékű vállalkozás 50 százalékát birtokolják, míg a befektető a saját 100 millió új tőkéjével ugyanúgy a cég felének a tulajdonosa lesz. (Így tudhatja meg, mennyit ér a vállalata!)
Az értékelés előtt általában négy kérdés merül fel:
Mennyit ér ma a cég?
Mennyit érhet a cég a jövőben?
Mennyi időbe telik, amíg a cég eléri jövőbeli értékét?
Mekkora a siker valószínűsége?