• a jogsértés orvoslásául a vállalkozás kötelezését, hogy fizessen kártérítést, javítsa ki, cserélje ki, térítse vissza a vételár egy részét, de kérhetik akár a szerződés megszüntetését, illetve kifizetett teljes vételár visszatérítését is.

Határidők és piszkos anyagiak

Az igényérvényesítésre a szervezeteknek főszabály szerint a jogsértéstől számított három évük lesz, amely határidő jogvesztő, azaz utána már nem indítható. A vállalkozások azonban nem egyből egy bírósági eljárásba csöppennek majd bele, hiszen az igényérvényesítő szervezetnek a keresetindítást megelőzően kötelező lesz megkísérelnie az egyezetetést a jogsértés megszüntetéséről. Ez azt is jelenti, hogy csak akkor kérhető a vállalkozás bírósági kötelezése, ha a feljogosított szervezet konzultációs kérelmének kézhezvételét követő 14 napon belül nem szünteti meg a jogsértést. A vállalkozások kezében lesz tehát a döntés: beadják a derekukat és ezzel elkerülik a pereskedést, avagy "visszavágnak" és inkább bíróság előtt védik meg álláspontjukat – tette hozzá dr. Balogh Dóra.

A képviseleti keresetek indításához a pénzforrást a feljogosított szervezetek nonprofit jellege miatt jellemzően egy háttérben meghúzódó harmadik fél fogja biztosítani. Erre az esetre szigorú összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályok vonatkoznak. A vállalkozás nem finanszírozhatja, hogy egy feljogosított szervezetek a például valamelyik versenytársát perelje be. A feljogosított szervezeteknek pedig számot kell adniuk a pénzügyeikről. Egy adott ügyben akár a pénzcsap elzárásába vagy a keresetindítási jogosultság megvonásába is kerülhet, ha a szabályokat megsértik. A jogalkotó ezzel annak akarja elejét venni, hogy ezt az új jogintézményt ne használhassák az eredetitől eltérő célra, azaz az anyagilag érdekelt harmadik fél általi finanszírozást a fogyasztók jogi érdekeinek védelme helyett ne más célra használják.