Egy 2020-as európai irányelv alapján 2023. június 25-én Magyarországon új szabályok lépnek életbe, amely jelentős változást hozhat a kollektív fogyasztóvédelmi pereskedés területén. Az Országgyűlés most a napokban fogadta el az átültetéshez szükséges törvénymódosítást. De mégis mit jelent mindez, mire készüljenek a cégek? Kik ezek a feljogosított szervezetek és milyen jogsértések esetén indíthatnak majd a fogyasztók nevében keresetet? Mit lehet a keresetben kérni? Egyáltalán mely ágazatokban lesz ez a gyakorlatban igazán érdekes? Ezekről beszélgetünk dr. Balogh Dórával a Schönherr Hetényi Ügyvédi Irodától.

Mi áll az új szabályozás hátterében?

Az irányelv apropója, hogy az online kereskedelem rohamos térhódításával egyes vállalkozások fogyasztói jogokat csorbító gyakorlata is nőtt. Ezen jogsértő gyakorlatok rendszerint egyszerre nagyszámú fogyasztóknak okoz jogsérelmet. A fogyasztók azonban egyénileg nem vesződnek a pereskedéssel és sokszor inkább nem lépnek fel a vállalkozások ellen, mert az egyes ügyek az egyének szemszögéből nézve csekély értékűek és a velük való vesződés nem tűnik megtérülőnek. Emiatt sok olyan jogsérelem maradhat érvényesítetlenül, és "úszható meg" következmények nélkül, amelyek, ha egyenként nem is, ám összességükben már fajsúlyosak lehetnek és a szabályokat be nem tartó vállalkozásokat már jelentős és "unfair" előnyhöz juttathatják. Ezen elvesző igények hathatós összefogását a tagállamonként eltérő igényérvényesítési lehetőségek is gátolják – magyarázta dr. Balogh Dóra.