A barter lényegében csereszerződés: a felek között a termék cserél gazdát. A megállapodásban a szerződők kölcsönösen felelősséget vállalnak, hogy a másik félnek átadnak valamit, ami a tulajdonukban van. Mivel készpénzkímélő, a kisebb, alacsony likviditású, rossz tőkeellátottságú cégeknek jól jöhet– mondja Vuray György, a Vállalkozás Okosan tanácsadója.
Előny vagy kényszer?
A jobbik eset, amikor eleve barterügyletben gondolkodtak a felek, és feltehetőleg olyan áruféleség cserél gazdát, ami mindkét félnek előnyös. A tudatosan választott barter akár plusz üzleti lehetőségeket is tartogathat. Marketingakciókhoz, nyereményjátékokhoz például bejáratott módszer, de arra is jó, hogy egy ismertebb partner nevének vonzerejét kihasználjuk az induló üzlethez. És alkalmas összefogásra is: ugyanazt a célcsoportot többféle szolgáltatással vagy termékkel lehet elérni a közös projekt keretében megosztva a terheket. Például a kisgyermekeseket megcélzó étterem, játszóház, foglalkoztató társulhat gyermekgondozási termékeket gyártókkal, vagy akár gyermekeknek szóló programokat szervező vállalkozással. Idetartozik az a világszerte trendi jelenség, amikor hírességeket nyernek meg egy-egy termék vagy szolgáltatás népszerűsítésére, cserealapon.
A kényszerbartert viszont – ha a másik fél fizetésképtelenség miatt valamiféle árut ajánl fel – érdemes átgondolni, elfogadjuk-e. Nyilván a semminél minden bevétel több, főleg, ha a remélt ellenérték veszni látszik, de csak olyasmit érdemes elfogadni, amit használni vagy továbbértékesíteni tud a cég – hangsúlyozza a szakértő. A csere legfőbb hátránya ugyanis, hogy ha a barterben kapott árukészlet beszorul, és nem finanszíroztatható, az áru tárolása, raktározása, a nem profilba vágó értékesítéssel járó kiadások akár plusz terheket is róhatnak a vállalkozásra.
– Minden vállalkozásnak el kéne jutnia oda, hogy legalább hathavi összeggel rendelkezzen, amely a cég működését fedezi. Erre a barterezőknek is érdemes odafigyelniük – teszi hozzá Vuray.
A csere, ami nem az
Bár a bartermegállapodás alatt a kereskedelmi szakzsargon csereügyletet ért, a barter jogilag nem az. Egy legfelsőbb bírósági eseti döntés szerint „a barterszerződés a Ptk.-ban nem szabályozott, olyan nem nevesített szerződés, amelyben az egyik fél szolgáltatásának ellenértéke a másik fél által nyújtott szolgáltatás, tehát az ellenérték teljesítése az, ami a pénzmozgást kiküszöbölve, elszámolási módként teszi barterjellegűvé a szolgáltatást. A felek egyenértékű szolgáltatásokat vállalnak, így egymással szemben nem keletkezik fizetési kötelezettségük.”
Első látásra egyszerű: a két cég saját termékéért vagy szolgáltatásáért cserébe közvetlenül jut hozzá olyan termékhez, szolgáltatáshoz, amelyre egyébként is szüksége lenne anélkül, hogy forrást vonna be. Jogászszemmel viszont nem biztos, hogy szerencsés ezt a megoldást alkalmazni. Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd szerint, ha kifejezetten az adott cég szolgáltatására vagy termékére van szükség, olyasmire, amit mással nem lehetne helyettesíteni, talán megéri a kockázat. Ha azonban nem valaki által kizárólagosan nyújtott dolog a barter tárgya, számos jogi probléma merülhet fel.
Csak átgondoltan
Egy termék, szolgáltatás nyújtásánál a vonatkozó speciális jogi előírásokon túl a polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései az irányadóak. A teljesítés esetleges hibái, késedelem esetén a Ptk. igyekszik rendezni a felek közötti viszonyt. Ez azonban sokszor nem egyszerű. A szerződés mellett figyelembe kell venni az üzleti életben kialakult gyakorlatot, a felek egyéb esetlegesen szerződést módosító szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatait vagy akár a ráutaló magatartást is. A vitás jogi helyzetekben az egyik fél rendszerint szolgáltatás vagy termék nyújtására köteles, míg a másik pénz fizetésére. Amikor a felek közvetlenül árukat vagy szolgáltatásokat cserélnek ki, két oldalról kell tisztázni ezeket a kérdéseket. Barter esetében fokozott nehézséget jelent az is, hogyan lehet orvosolni az esetleges hibát főleg akkor, ha például az áruk értékét sem határozták meg előre. Pontos és átgondolt szerződések híján hosszadalmas jogi vita elé nézhetnek a felek – figyelmeztet a szakember.
- Csak akkor kössünk bartert, ha tényleg szükségünk van arra, amit kapunk! A cégünk számára haszontalan dolgokkal nem fogjuk fellendíteni az üzletet.
- Legyen egyértelmű és pontos a szerződés a későbbi viták elkerülése érdekében. Az egyértelműségre akkor is figyelni kell, ha a bartermegállapodást kötő cégek portfóliója szélesebb, és ezért nem érdemes a szerződésben előre túlkonkretizálni az együttműködés részleteit.
- Hosszabb távú megállapodások esetén lehessen „kihátrálni” a szerződésből: megszüntethessük azt, és az addigiakkal elszámolhassunk. Ha határozott idejű szerződést kötünk, azt mindig pontosan és előre gondoljuk át. A végén nem kell külön megszüntetni, de időközben nehezebb kiszállni belőle.