A Lízingszövetség közelmúltban publikált adati szerint a piac ugyan jelentősen nőtt, ám számos problémával kell a szereplőknek szembenézni. Mi az, ami most, rövid távon a legkomolyabb kihívásokat jelenti?
A hazai lízingpiacon nagyon komoly, 30 százalékos növekedés volt 2014 és 2019 között, a piac több szegmense, így a gépkocsik, a tehergépjárművek, a mezőgazdasági gépek finanszírozása terén is dinamikus bővülést láthattunk.
A pandémia hatásai, az ellátási láncok okozta problémák, így az ebből következő chip- és járműhiány mind-mind hatással vannak a piacra. Továbbá a kamatkörnyezet sem túl biztató. Ezeknek a turbulenciáknak a hatása a lízingpiacon is erősen érződik.
Melyik területen van a legnagyobb probléma?
Az egyes szegmensek közül a gépjárműveknél a hiány már most is komoly gondot okoz, a lízingcégek által finanszírozott autókereskedésekben egy év alatt közel 40 százalékkal csökkentek a készletek. Miután nincs autó, ezeket a készleteket 2023-ig nem is töltik fel. Modellenként és autógyártónként eltérő a helyzet, de jelenleg nem ritka, hogy 1-1,5 évet kell várni egy új autóra, sőt vannak olyan típusok, amelyeknél még ennél is többet. Az eszközök hiánya a nehézgépjárművek piacán és a mezőgazdasági gépeknél is érezhető.
Nem könnyíti meg a helyzetünket a folyamatosan változó kamatkörnyezet sem, rendkívül nehéz megbecsülni hónapokra előre, hogy milyen áron, kamatszinten tudunk egy autót akár csak fél év múlva is megfinanszírozni. Jelenleg azt látjuk, hogy még a jövő év is a bizonytalanságokról fog szólni, és csak 2023-tól kezd a piac stabilizálódni.
Ha a napjainkat jellemző problémákon túl szeretnénk trendeket felrajzolni, akkor is számos izgalmas folyamatot láthatunk. A járműpiacon például, ahol az egyes lízingcégeink eddig is komoly szereplők voltak, s a fúziót követően a cégcsoportunk nagyon meghatározó piaci szereplő lesz, az elektromos autókra való átállás foglalkoztatja leginkább a piaci szereplőket. Itt a műszaki kérdések (például a hazai elektromos töltési lehetőségek), a beszerzéshez biztosított állami támogatások mellett a biztosítások kérdése is kulcsfontosságú. Utóbbi már csak azért is fontos, mert egy-egy kisebb káreseményt kivéve baleset esetén az elektromos autókat általában totálkárossá minősítik, ami a jövőre vonatkozóan a casco díjak számítását is bizonytalanná teszi.
A lízingelt eszközöknél is egyre fontosabb lesz az online értékesítés. Érzékelhető az autógyártóknak a dilemmája, hogy a márkakereskedő partnerhálózatot alapvetően aktív értékesítési láncolatban tartsák vagy lerövidítve a fogyasztókhoz való utat egy nagyobb marzs reményében a direkt értékesítés irányába vigyék el a működésüket. Utóbbi megoldás Nyugat-Európában egyre több piacon elindult, hogy a térségünkbe mikor érkezik meg ez a trend, vagy egyáltalán megérkezik-e, az még kérdés. (Jelenleg a magyar piacon a nagyobb számban értékesített járműveknél az előbbi módon, vagyis importőrök és kiskereskedők bevonásával értékesítenek, néhány prémium márka, mint például a Tesla ugyanakkor alkalmazza a direkt értékesítést is – szerk.)
Az autópiacon ezeken kívül izgalmas folyamat a kínai gyártók erősödése, ők egyre komolyabb kínálattal jelennek meg. Nem véletlen, hogy Magyarországon is egyre több vállalat dolgozik azon, hogy kínai gyártók márkáinak importőrei, kereskedői lehessenek.
A személyautók esetén a carsharing is érdekes folyamatokat vázol fel, ami bizonyos szegmensekben konkurenciája is lehetne az autók lízingelésének, ám ez itthon egy kis piacnak számít egyelőre. Nagy kérdés, hogy tudnak-e majd a szolgáltatók olyan megoldást nyújtani a jövőben, amelynek az eredményeként akár már középtávon valóban reális alternatíva lehetne a ma még lízingben gondolkozó ügyfelek jelentős részének. A ma elérhető carsharing megoldások még nem nyújtanak valós alternatívát a lízinggel szemben egy minimális ügyfélkört leszámítva, így kíváncsian figyeljük, hogy mennyire kerülhet a jövőben átfedésbe ez a két, ma még egymástól szinte teljesen függetlenül működő konstrukció.
Áttérve a nagyhaszongépjárművekre, a jövőbeni piaci folyamatok egyik legfontosabb kérdése az önvezető technológia tömeges elterjedése lehet. Ugyanakkor akár az Európai Unióban, akár Magyarországon az irányító hatóságok szabályozására egyelőre várni kell. Az látszik, hogy csak idő kérdése, mikor lesz a mindennapok része ez a technológia. Ám az elektromos autókhoz hasonlóan, a biztosítások kérdése még okot ad majd a fejtörésre.
A mezőgazdasági gépeknél a precíziós gazdálkodás térnyerése jelenti a legfontosabb trendet. Az új technológiák alkalmazása nélkül a vállalkozások elveszítik a versenyképességüket, de az EU költségvetésében is hangsúlyos szerepet kapott ez a téma. Így különböző pályázati konstrukciókon keresztül van lehetősége a magyar gazdáknak is arra, hogy a leghatékonyabb technológiákat tudják megszerezni.
A lízingcégek milyen válaszokat tudnak adni a felmerülő kérdésekre, miként reagálnak az új trendekre?
Ahogy számos más területen, nálunk is kulcsfontosságúvá válik a digitalizáció. Ez a pénzügyi területen már elindult, elég csak a kereskedelmi bankok és a fintech cégek közötti összefonódásokra, együttműködésekre gondolni. Ehhez hasonlóan a lízingpiac szereplői is folyamatosan dolgoznak a megújuláson, a technológiai fejlesztéseken. A januártól közös irányítás alá kerülő négy lízingvállalat nagyon komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minél kényelmesebb, minél hatékonyabb megoldásokat tudjon az ügyfeleinek biztosítani.
Az a tapasztalatunk, miután a legnagyobb autógyárakkal állunk kapcsolatban, hogy a nemzetközi szintű elvárásoknak is meg tudunk felelni a saját zöldmezős informatikai fejlesztéseinkkel. Miközben házon belül is nagyon erős hardver- és szoftverfejlesztő csapatunk van, ezt a fajta tevékenységet egyébként támogatja az MKB Bankon belül az MKB Fintechlab, amely révén számos előremutató fintech fejlesztéshez tudunk majd a jövőben is hozzájutni.
Ebben a folyamatban sikeresen működünk együtt a partnereinkkel. Példaként elmondhatom, hogy a KIA magyarországi finanszírozási partnereként egy olyan lízingkalkulátort fejlesztettünk, ami a konfiguráció összeállítását lekövetve végzi a lízingdíjszámítást. Ráadásul az európai piacon ezt az integrált megoldást Magyarországon vezették be először. De kiemelhetem az itthon, sőt Kelet-Európában is egyedülálló mobilapplikációnkat is, amelyen az ügyfelek tudnak autófinanszírozási igényeikre lízingdíjat kalkulálni és akár jóváhagyási előminősítést is kapni. El tudják indítani az online szerződéskötési kérelmet, más kérdés, hogy sajnos a jelenlegi jogszabályok a szerződés megkötésére felhasználóbarát módon még nem adnak lehetőséget. Reméljük, hogy rövid időn belül erre is lesz megoldás.
Fontos kérdés a lízingcégek esetén a mérethatékonyság is, szerencsére a Magyar Bankholding megalakulásával ez biztosított lesz. A négy vállalat fúziójával a lízingpiacon kiemelkedő szereplők leszünk 20 százalék feletti részesedéssel, az egyes részpiacokon erős piacvezetői ambícióink vannak.
Mi a tapasztalat, mekkora jelentőséggel bírtak a különböző államilag támogatott konstrukciók?
Az idén kivezetett Növekedési Hitelprogram (NHP) programok komoly lökést adtak a piacnak, ahogy egyes szegmensekben az EXIM Bank termékei is. Az NHP-t kvázi felváltó Széchenyi Go termék, amelyet a KAVOSZ és a Lízingszövetség szakemberei együtt fejlesztették, tipikusan olyan termék, amely az egyébként készpénzes vásárlókat is a lízing felé terelte, hiszen a 0,5 százalékos fix kamat verhetetlen a piacon. Ráadásul folyik a munka a Széchenyi Go továbbfejlesztésére, így nemcsak az autó kategóriában, hanem más eszközöknél is minél hatékonyabb támogatást tudjon a termék nyújtani. Így például reményeink szerint belátható időn belül megoldódik, hogy a mezőgazdaságban a pályázati támogatások megvalósításához használt eszközalapú kölcsönökhöz is igénybe tudják venni az ügyfelek.
Úgy véli tehát, hogy a hazai vállalkozók számára a lízing a jövőben is a versenyképességüket segítő pénzügyi megoldást jelent?
A gépkocsik esetében a három éve bevezetett változások komoly pénzügyi előnyt nyújtanak a cégeknek. Nyíltvégű pénzügyilízing esetén a járművek áfájának az 50 százalékát akár útnyilvántartás nélkül is vissza lehet igényelni, ami miatt ez sokkal gazdaságosabb megoldás lett, mint hitelből vagy készpénzből vásárolni. Az elsődlegesen céges használatban levő autók esetén pedig akár 100% áfalevonásra is lehetőség van, ha útnyilvántartással is alá tudja támasztani azt a lízingbevevő cég.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a lízing olyan eszköz, amelynek igénybevételével az eszközök beszerzése sokkal kisebb mértékben terheli a vállalkozások cashflow-ját, mintha azt a cégek megvásárolnák.
Mindezen túl a lízingnek van egy olyan előnye is, amit azt látjuk, hogy sok vállalkozás nem használ ki, pedig az emelkedő kamatkörnyezetben egyre nagyobb megtakarítás érhető el vele. A kis. és középvállalatok esetén a felszámított kamat 100%-a levonható a társasági adóból. Egyéni vállalkozó az SZJA-ból is levonhatja a beruházási hitel kamatát a fizetendő adóból. Így egy nyereségesen működő vállalkozásnak nem is feltétlenül kell a kamatköltséggel számolnia, így a növekvő kamatok nem is biztos, hogy a nap végén drágább finanszírozást eredményeznek.
