A világon az elsők között készítettek bigdata-szoftvert, és publikálták az eredményeket a tudományos konferenciákon. Bár az elméleti szakembereket kevésbé fogta meg a téma, a cégek egyből felkapták a fejüket. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő Dmlab szárnyai alatt fejlődő Radoop nem foglalkozott a marketinggel, sem a kommunikációval, de ha valaki a Google-ban rákeresett arra, hogy bigdata-elemzés, az első három találatban ott volt a magyar startup.
– Ez ma sem túlzsúfolt piac. Láthatóan a nagy cégek nem a Google-ről vásárolnak, de a tudatos vásárló a neten fürkészi a piacot. Mivel elsők voltunk, sokan megtaláltak minket – mondja Prekopcsák Zoltán, a Radoop egyik alapítója és ügyvezetője, és hozzáteszi: utólag visszanézve, ezt nem használtuk ki. Több energiát kellett volna fordítani a megjelenésekre.
Ennek ellenére az időzítés és a vevői oldal proaktivitása segítette az egyetemi csapat indulását. Kezdetben a weboldalukon nem volt más, mint egy doboz, amelyben, akit érdekelt a téma, megadhatta az e-mail címét. Ez zseniális módja a címlista-gyűjtésnek, de csak akkor, ha utána is kapcsolatban maradnak az érdeklődőkkel például úgy, hogy heti, havi rendszerességgel hírlevelet küldenek.
– Az elmúlt három évben jó, ha három hírlevelet küldtünk az akkor összegyűlt ezres címlistára. Ez, valljuk be, nem elég az érdeklődés fenntartásához – mutat rá a gyerekbetegségre Prekopcsák.
A feladatot a jövőben a RapidMiner profi marketingcsapata fogja végezni, ami a német gyökerű, amerikai adatbányász cég leányvállalataként működő hazai startup növekedési kilátásait is jelentősen fokozza majd.
A Dmlab kutatási projektje kapcsán merült fel az igény egy szoftverre, amellyel könnyen átlátható, grafikus felületen rengeteg adatot lehet elemezni. Amikor elkészült, számtalan tudományos konferencián bemutatták. A visszajelzésből viszont kiderült: ez nem kutatási eredmény, hanem piacképes prototípus. Összeállt a csapat, és hat, különböző technológiai kompetenciával rendelkező mérnök megalapította a Radoop Kft.-t 2011-ben, hogy piacra dobják a prediktív analitikai bigdata-szoftvert.
De általában a kutató nem veszi a fáradságot, hogy megértse az üzletet, és ez igaz fordítva is. A Dmlab viszont – ahogy Prekopcsák Zoltán fogalmaz – különleges hely: híd a két fél között.
– Az adatbányászati csoport már a kezdetektől arra törekedett, hogy a kutatást és az üzleti szférát egymáshoz közel tartsa. Sokan mondják, hogy az egyetem legyen független a beszállítóktól, cégektől. A Dmlab viszont mindenkit ugyanolyan közel próbál tartani, és nem ugyanolyan távol. Mivel a csoport jól beágyazott az üzleti szférába, könnyebben találkoztunk valós üzleti problémákkal és a piaci igénnyel.
A spin-off vállalkozás megérthette az üzleti világot, ami nélkül esélye sem lett volna, hogy piacra lépjen. Ebben a szakmai közösségben tanulták meg, hogy egy ötletből nem feltétlenül kell tudományos cikket írni, lehet, hogy érdemes megnézni, hogy az életben hol hasznosítható.
– Nem konvencionális startupként indultunk, mindenki dolgozott, hogy megéljen, és „másodállásban” építettük a céget. A tudásunkat tettük a közösbe. A tőkebevonás eszünkbe sem jutott, pedig akkor valószínűleg gyorsabban fejlődtünk volna. Így rögtön az elején szembesültünk a startupok általános gondjaival – mesél a nehézségekről a társalapító.
Gyerekbetegségek
A csapatból hiányzott az értékesítő, a marketinges, és az üzletfejlesztéshez sem értettek. Könyvekből tanultak és tanácsadóktól, de legtöbbet a saját kárukból okultak, mire rájöttek, milyen módon tud egy kis magyar cég megjelenni a nemzetközi piacokon.
– Úgy akartunk eladni, hogy az az üzleti érték helyett a szoftver tudását hangsúlyoztuk. Ez vonzó volt a technológiai szakembereknek, de az üzleti döntéshozókat cseppet sem érdekelte a „prediktív analitika”. Ha azt hangsúlyozzuk, hogy a bigdata-szoftverrel képesek leszünk irányítani az üzleti folyamatokat, valószínűleg sikeresebbek lettünk volna. Rengeteg időt elvesztegettünk azzal is, hogy nem tudtuk, mikor lehet interneten és telefonon keresztül értékesíteni. Egy pár száz fős amerikai vállalat minden további nélkül vásárol szoftvert úgy, hogy soha nem találkozott személyesen az eladóval, e fölött azonban nem lehet elkerülni a személyes találkozót.
Az értékesítési folyamat hosszát sem sejtette a csapat. Az első három hónapban egyetlen szoftvert sem adtak el. Csalódottak voltak, majd kiderült: ebben az iparágban az átlagos értékesítési idő nyolc-kilenc hónap, de előfordulhat többéves tárgyalás is. Csakhogy ők két-három hónapon túl nem is követték a folyamatot, gondolván, akkor már nem érdemes.
A Radoop alapvetően a prediktív adatelemzésre fókuszál: a jelenlegi adatokból következtet a jövőre. Ez az adatelemzési szoftver kis szelete a hatalmas bigdata-piacnak, ahol az IBM és a Microsoft is jelen van.
– A kis szereplőknek muszáj egy célterületre fókuszálniuk, és nem elég a nagyokénál csupán egy kicsit jobb szoftvert fejleszteniük. A globális cégek marketingerejével ugyanis nem lehet versenyezni. Mi az előrejelző képességet építettük a szoftverbe: az adatok megmutatják, hogy mi van előttünk, és azt is, hogy mit kéne tegyünk, hogy elkerüljük a problémákat. Például kinek küldjünk hírlevelet, kit hívjunk fel, és kit hagyjunk lemorzsolódni, mert nem fizetőképes.
BIZALOM szinte nincs titok a Radoop és a Dmlab csapatában. A bevonódást és elköteleződését is segíti, ha mindenki tudja, hogy mi történik a cégben.
BRIDGE híd, ami összeköti a kutatást és az üzletet. A Dmlab volt az, amely idáig fordított a két világ között.
DATA SCIENCE adatbányászat új generációs elnevezése. Új hype a big data mellett. Azok, akik az adathalmazokat értelmezni tudják, hídemberek: informatikai és üzleti tudással egyaránt rendelkeznek.
ELKÖTELEZŐDÉS erős csapatszellem hatja át a Radoop és a Dmlab működését. Mindenki magáénak érzi, sok az alulról induló kezdeményezés. Mindenki a nagy közös alkotója.
EXTENDED PROFIT az értéket nemcsak a minél több pénz jelenti, hanem az is, ha a történések az emberi kvalitásokat erősítik hosszú távon. Olyan munkahelyeket kell létrehozni, ahol jó dolgozni. Ha nullszaldós a cég, és minden dolgozója jól érzi magát, össztársadalmi szinten pozitív a mérleg.
OPEN MINDED itt mindenki feszegeti a saját határait, és követi a tech világot. Ezért van heti fél nap önfejlesztésre fordítható idő. Az álláshirdetésekben leírt kompetenciák csak támpontot jelentenek.
ORGANIKUS VÁLLALAT nem erőltetetten és nem külső erő hatására, hanem a saját ütemében nőtt a cég. Bár üzletileg nem feltétlenül a legjobb, a közösség szempontjából mégis szerencsés. Ki tudja, mi lesz két év múlva. Fejlődnek és a pillanatnyi kihívásokra igyekeznek jó választ adni.
THE STATE OF THE ART a tudomány jelenlegi állása…, vagyis a legújabb problémákra keresik a választ, ez a szellemi kihívás.
ÜZLETI PARTNEREK partneri viszony mindenkivel.
VERSENYEK az adatbányászatban kiírt globális versenyeken elemzési feladványt kell megfejteni. Az nyer, aki a legközelebb jár a valósághoz. Az amatőr versenyeken bárki indulhat, de a top 100-ba csak a profik jutnak, mint néhány data scientist a Damlab csapatából.
A Radoop életének első szakasza idén júniusban lezárult. A fiatal cég növekedett, de az alapítók folyamatosan szembesültek az értékesítés nehézségeivel. A RapidMiner felvásárlási ajánlata megoldást jelentett.
– Nincs tapasztalatunk az értékesítőcsapat kiépítésében, pláne nem Amerikában. Kiköltözni pedig nem akartunk. A RapidMinerrel kötött házasság azt jelenti, hogy eltűnik az a korlát, amit a kis cégméret, Magyarország és az értékesítési tapasztalat hiánya jelent a külföldi piacokon. Ezután a RapidMiner húsz-huszonöt fős kereskedelmi csapata értékesítési a Radoopot.
Az akvizíció gondolata már tavaly felmerült, de akkor még csak tapogatózott mindkét fél. Aztán idén májusban Prekopcsák Zoltán kapott egy e-mailt Ingo Mierswatól, a RapidMiner társalapítójától és ügyvezetőjétől: „Sürgősen beszélnünk kell.” Ezt követte egy háromórás telefonbeszélgetés, majd alig három hét múlva aláírták a szerződést. Mivel a két cég három éve számtalan üzletben együttműködik, tudták, mit várhatnak egymástól.
– A mi feltételünk az volt, hogy a csapat együtt maradjon, a szoftver a mi felügyeletünk alatt fejlődjön továbbra is, és Budapesten dolgozhassunk. A RapidMineren belül a bigdata-kutatások szervezetileg külön divízióba kerültek. A K+F központ Budapesten lesz az én vezetésemmel, és a fejlesztési irányok, hosszú távú stratégiák meghatározásában továbbra is jelentős szerepe lesz a Radoop csapatának. Az értékesítés viszont kikerül a kezünkből.
Egy startup életében mindig kérdés, hogy vajon mikor érdemes tőkét bevonni, vagy mikor érdemes eladni a céget. A Radoop alapítói is sokat gondolkodtak azon, hogy vajon jókor döntöttek-e az eladás mellett. Prekopcsák Zoltán szerint a Radoop további növekedése szempontjából ez megnyugtató megoldás.
– Már most látszik, hogy az akvizíció révén komoly nagyvállalati ügyfeleket nyerünk, amelyek egy hároméves, néhány fős magyar céggel amúgy nem szerződnének. Kicsiként nem azért nem jutsz nagy megrendeléshez, mert nem tudod a munkát elvégezni, hanem azért, mert a partner nem hiszi el, hogy meg tudod csinálni. Hiába jó a termék, ránéznek a pénzügyi kimutatásra és az alapítás dátumára, és nem szerződnek. Ha most a Radoop nem áll rá a házasságra, előfordulhatott volna, hogy a RapidMiner maga kifejleszti a terméket, vagy licenceli mástól.
Kölcsönösen előnyös
Ma még kevés a Radoophoz hasonló sztori a hazai piacon. A csapat a hátsó szobában dolgozó informatikusokból áll, és alapvetően nem üzletemberekből, akik minden szavukkal értékesítenek. Számos dolgot ösztönösen jól csináltak. Az induláskor például azonnal bevetették az online marketing fegyverét. Sok céggel kapcsolatba kerültek, és visszajelzéseket gyűjtöttek rengeteg munkával. De nem tudatos startuperként tették, elsősorban a szakmai kíváncsiság hajtotta őket, és csak utólag olvasták, hogy ezt pont így kell. A RapidMiner leányaként most a profi vállalati működésbe is beletanulhatnak.
