Az Országgyűlés nyár közepén fogadta el számos adótörvény pontját módosító nyári adócsomagot, amely érintette a magánszemélyek ingatlan bérbeadására vonatkozó szabályokat is. Az alábbiakban négy pontban összefoglaljuk a változásokat, melyek mind előnyösek a bérbeadó szempontjából, egyszerűsítik az ingatlan bérbeadással kapcsolatos adminisztrációs lépéseket. A Conreal ingatlankezelő segítségével bemutatunk négy fontos változást, amelyre érdemes lesz figyelnie azoknak, akik kiadják a lakásukat!
Az alábbi változások mind 2019. január 1-től lépnek hatályba:Áthárított rezsi költsége nem számít bevételnek
Jelenleg: Gyakori megoldás ingatlan bérbeadás esetén, hogy a közüzemi mérőórák a bérbeadó nevén maradnak, és a bérlő havonta, fogyasztás alapján téríti a ’rezsiköltséget’ a bérbeadó felé. Jelenleg ezek a bérlőre hárított költségek a bérbeadó bevételébe beleszámítanak.
Változás: 2019. január 1-től a közüzemi szolgáltatások (és egyéb az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott szolgáltatások) nem minősülnek a bérbeadó bevételének, amennyiben a bérbeadó ezeket a költségeket az igénybevétellel arányosan a bérlőre hárítja.
Ha idén 120 ezer Ft a kiadott ingatlan havi bérleti díja, és 25 ezer Ft a rezsi, a bérbeadó havi bevételének 145 ezer Ft számít, míg jövőre 120 ezer Ft lesz a bevétel ebben a konstrukcióban. A fizetendő személyi jövedelemadó mértékére a 10%-os költséghányad alkalmazásánál lesz ennek a változásnak jelentős hatása.
A bérbeadáshoz kapcsolódó, egy összegben elszámolható tárgyi eszközök tételenkénti értékhatára 200 ezer forintra nő
Jelenleg: A bérbeadáshoz kapcsolódóan vásárolt tárgyi eszközök a beszerzés évében tételenként 100 ezer Ft értékhatárig egy összegben elszámolhatóak.
Változás: 2019. január 1-től a beszerzés évében egy összegben elszámolt tárgyi eszközök tételenkénti értékhatára 200 ezer Ft-ra nő.
Példa
Ha idén vásárolok egy hűtőszekrényt 110 ezer Ft-ért a bérbeadott lakásomba, nem tudom egy összegben költségként elszámolni. (Vagy nem tudom egyáltalán elszámolni, vagy a költség egy limitált részét értékcsökkenési leírásként elszámolom, viszont ez magánszemélyként egyrészt elég körülményes, másrészt értékcsökkenés csak az éves bevétel 1%-ig számolható csak el.) 2019-től viszont az értékhatár 200 ezer Ft-ra történő emelése miatt el fogom tudni számolni költségként egy összegben a 110 ezer Ft-ért vásárolt hűtőszekrényt is.
Nem szükséges kifizetői adóelőleg megállapítás, ha bérbeadóként más településen bérbevett lakás bérleti díját elszámoljuk
Jelenleg: Ha ingatlanunkat kifizetőnek (azaz jellemzően cégnek) adjuk bérbe, a fizetendő negyedéves adóelőleget nem a bérbeadó, hanem a kifizető állapítja meg és utalja el az adóhatóság részére.
Változás: 2019. január 1-től ha bérbeadóként más településen bérbevett lakás bérleti díját költségként elszámoljuk a bérbeadott lakásunkból származó bevétellel szemben, és a lakást kifizetőnek (azaz jellemzően cégnek) adjuk bérbe, a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania.
Jelenleg: Ha ingatlanunkat kifizetőnek (azaz jellemzően cégnek) adjuk bérbe, a fizetendő negyedéves adóelőleget nem a bérbeadó, hanem a kifizető állapítja meg és utalja el az adóhatóság részére. A bérbeadó írásos nyilatkozatot tehet a költségeiről, és a kifizető az adóelőleget ezeknek a költségeknek a figyelembe vételével állapítja meg.
Változás: 2019. január 1-től ez a bérbeadói adóelőleg-nyilatkozat egy direkt erre a célra létrehozott online felületen is megteheti. Ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is tett nyilatkozatot, a kifizetőnek az írásban átadott nyilatkozatot kell figyelembe vennie.
A cikk forrása:
