„Figyelj Ádám, múlt héten indítottuk el a céges karrier oldalunkat és már az első posztot 1200-an látták! Az jó, ugye?” – kérdezte munkáltatói márka képzésünk szünetében az egyik lelkes résztvevő. Nagyon kedvesen, de olyan hangsúllyal, hogy már csak egy közepesen határozott helyeslést kellett volna a verbális válaszborítékba csúsztatnom és teljes a boldogság. Őszintén hiszek a pozitív megerősítés erejében, így egy szívmelengető „Attól függ…” jött össze részemről, ami láthatóan nem az volt, amit frissen felavatott, fehéröves közösségi karatésunk várt. Pedig a helyes komment így hangzott volna: „Teljesen mindegy!”
Tervezhető siker, kiszámítható bukás
Az eredményes közösségi employer branding jelenlét ugyanis ritkán dől el az első lépések után. Számtalanszor tapasztalom, hogy vállalatok nekiugranak például a céges Facebook kommunikációnak mindenféle komolyabb előzetes tervezés nélkül. Valami üzleti fájás átlépte az ingerküszöböt, elkezdte csinálni a konkurencia is, vagy éppen nyári gyakorlaton van náluk egy rátermett marketing szakos hallgató. Hadd menjen, úgyis régóta halogatjuk!
Csakhogy ez nem egy Forma-1-es futam rajtja, sokkal inkább a Vendée Globe-é. Nem az ötödik posztot nehéz jól megírni, hanem a negyvenötödik bejegyzést és a száznegyvenötödiket. Nem az első héten dől el a sorsunk általában, hanem sokszor hónapok kitartó munkája után. Itt a jól felépített, előre megtervezett, majd folyamatosan visszamért és karbantartott tartalmi stratégia aranyat érhet.
Ennek ellentéte, az alapos előkészítő munka hiánya vezethet oda, hogy a tartalom nagyvállalati karrier oldalakon is előbb-utóbb elkezd fáradni (nem is szólva a tartalom előállítójáról J), majd megjelennek a #TGIF címkével ellátott hétvégeváró szövegek, álmos Garfield képek hétfőn, cuki kutyusos videók és társaik. Igen, mindegyik megtörtént eset. Egyből megjön a kedvünk, hogy beadjuk a jelentkezésünket egy ilyen céghez, ugye? Pedig az imént említett példák kivétel nélkül szigorú branding irányelvek mentén működő nagyvállalatok kommunikációjából valók. És mégis…
Érdemes összeállítani egy általános havi tartalmi tervet (ún. content matrix), amiben meghatározásra kerülnek azok a tartalomtípusok, amik a célcsoportunkat jó eséllyel érdeklik majd. Hasznos dolog ezek között súlyozni, ill. megfelelően variálni őket az adott hónapon belül. Ha a munkáltatói márka célok példájánál maradunk, minden álláshirdetésre jusson legalább 4-6 másfajta „szórakoztató” tartalom. Ezek egyedülálló lehetőséget jelentenek a számunkra, hogy bemutassuk a cég mindennapjait, azokat az emberi történeteket, értékeket, amik miatt szívesen járnak be a kollégáink, akár még hétfőn reggel is. Biztosan hamarabb célt érünk vele, mint a kávésbögrés Garfield-képpel.
A súlyozott havi tartalmi mátrix lehet az első lépés afelé, hogy a social media tartalomgyártás ne egy ad hoc, pillanatnyi igényekre reagáló, hirtelen fellángolás legyen, hanem mérhető és fenntartható üzleti eredményeket hozzon a vállalatnak.
Előzés a forgóajtón
Lehetséges? Több szempontból különleges üzleti eszközt jelent a vállalatok kezében a social media, de ami talán a legjobb benne, az az, hogy a végletekig lehet tesztelni. Nagy mintán, olcsón. Érdekes módon csak kevesen gondolják át ennek a valódi jelentőségét és a benne rejlő lehetőségeket. Egy felépített tartalmi tervet viszonylag könnyű a digitális tervezőasztalon megálmodni, azonban a valódi teljesítményt kizárólag szisztematikus mérésekkel tehetjük láthatóvá.
2017. szeptember 7-én a Piac és Profit Social Media 2017 konferencián bemutatjuk, hogyan válhat egy karrieroldal fenntarthatóan elsőszámú látogatóforrásává a közösségi média, miként lehet megtalálni a legjobb tehetségeket Facebookon, mi a sikeres működés 9 pontja és hogyan előzzük meg azokat a versenytársainkat, akik előttünk léptek be a forgóajtón.
Szerző: Horváth Ádám Chief Sparkle Officer Brandfizz Employer Branding Kft.
címlapkép: Pixabay
