A Magyar Faktoring Szövetség tagvállalatai - akik elsősorban kereskedelmi faktoring tevékenységet folytatnak, azaz élő, nem lejárt, elismert követeléseket finanszíroznak, illetve vásárolnak meg - 2017-ben 1858 milliárd forint összegben vásároltak vállalatoktól vevői, egyéb kötelezettekkel szemben keletkezett követeléseket. Ez a forgalom a mindenkori legmagasabb a Szövetség fennállása óta. A 2009-2013-as évek stagnálása után elindult dinamikus növekedés tehát folytatódik, 2016-2017 összehasonlításában 14%-ot ért el. A 2018-as év első negyedéve is igen bíztató, ugyanis 463 milliárd lett a tavalyi 376 milliárddal szemben, ami 23%-os bővülést jelent – emelte ki Major-Maróthy- Zsolt a szövetség elnökségi tagja
A Szövetség tagvállalatai kiváló első negyedévet tudhatnak maguk mögött. A 2016-2017 évi növekedési trend valamennyi teljesítmény mérési mutató vonatkozásában folytatódik. A forgalom 23%-kal, a finanszírozási volumen 14%-kal, míg az ügyfélszám 16%-kal nőtt a 2017 első negyedévi adataihoz képest.
A 2013 óta töretlen forgalomnövekedés megmutatkozik a faktoring penetrációjában is. A faktoring elterjedtségének nemzetközi közmegegyezésben kialakult a mutatója a faktorált forgalom a GDP %-ában. 2016 végére penetrációs szintben elértük az 5%-ot, amely 2017-ben tovább javult. A nemzetközi összehasonlítás viszont azt is megmutatja, hogy van hová fejlődni: A faktoring „elterjedtsége” Magyarországon még mindig csak az EU átlag fele. (Egy tavalyi felmérés szerint majdnem minden cég ismeri, de csak viszonylag kevesen használják.)
A forgalom bővülésével a finanszírozás volumene is rekord összegű lett és majdnem elérte a 200 milliárd forintot (194 milliárd forint). A tavalyi évhez viszonyítva ez 15%-os növekedést jelent. A faktoring szolgáltatók könyveiben 2017 év végén összesen 225 milliárd forint megvásárolt követelésállomány volt nyilvántartva, amely szintén a mindenkori legmagasabb érték.
A forgalom 95%-át a belföldi faktoring teszi ki, ami csekély mértékben bővült a 2016-os évhez képest, míg az nemzetközi faktoring forgalom minimálisan csökkent, de inkább szinten maradt. Az export és import faktoring együttesen 5%-át tette ki a teljes forgalomnak.
A visszkereset „dominanciája” 2017-ben megszűnt, mivel a forgalom legnagyobb hányada – 49%-a – már visszkereset nélküli ügyletekben realizálódott. A változás oka elsősorban abban keresendő, hogy az újonnan kötött faktoring ügyletek esetében az ügyfelek nagyobb mértékben igényelték a fizetésképtelenség kockázatát kizáró faktoring konstrukciókat, és ennek átvállalására a pénzügyi szektor is nagyobb készséget mutatott. A változás abból is fakad, hogy az elmúlt két esztendőben fokozatosan megváltozott a faktoringot igénybevevő ügyfélkör összetétele is. A csak nyilvántartásra átvett követelések aránya változatlan maradt, 4%-4% körül alakult mindkét esztendőben.
Az ügyfélkör üzemméret szerinti megoszlása
A cégméret alapján vizsgálva a faktorált forgalom megoszlását a 2017-es évben jelentős változást tapasztaltunk. A mikro vállalkozások 2016-os 7%-os részesedése 4%-ra csökkent, de ami ennél is drasztikusabb változás, hogy a faktorált forgalomból tavaly 21%-ról 9%-ra csökkent a faktoráltató kisvállalatok részesedése. Ezzel szemben a közép-vállalatok részesedése 21%-ról 30%-ra ugrott a nagyvállalatoké pedig 51%-ról 57%-ra.
A nagyvállalatok mind jobban fölfedezik a faktoring nyújtotta lehetőségeket. A visszkereset nélküli követelésvásárlásra is ebben a szektorban mutatkozik nagyobb igény. A nagyvállalatok a faktoringot a finanszírozási és likviditás-menedzsmenti funkció mellet a vevő-kockázat csökkentésére és working capital optimalizálásra is alkalmazzák. A nagyvállalati ügyfélkör bővülése örvendetes, megfelel a nyugat-európai trendeknek.
A kis- és mikro ügyfelek elmaradása megmutatkozott az ügyfélszámokban is, amely némi visszaesést mutatott 2015 és 2017 között az aktív ügyfelek körében. Az aktív ügyfélszám örvendetes módon stabilizálódott 2017 végére. Az idei első negyedév pedig hátorozott bővülést mutat. A növekedés 16%-os az összes ügyfél, és 31%-os az aktív, leszerződött kereteit folyamatosan használó ügyfelek számában.
A forgalom ágazati megoszlása
A faktoring használhatósága nem korlátozódik meghatározott ágazatokra. Mindenhol alkalmazható, ahol a termék vagy szolgáltatás értékesítése halasztott fizetéssel banki átutalás útján történik. Ezt támasztják alá az ágazati statisztika adatai is. A 2017-es faktorált forgalom 88%-a az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatás területén tevékenykedő cégektől származik. Az iparági megoszlás tekintetében a kereskedelem részesedése a teljes forgalomból tovább nőtt, 48%-ról 54%-ra, a szolgáltatók följöttek a második helyre, a tavalyi 17%-ról 19%-ra változott a teljes faktoring forgalomban képviselt részesedésük.
Az ipari, termelő vállalatok faktoring forgalomból való részesedése csekély mértékben csökkent, 18%-ról 15%-ra. Az építőipar a piaci boom ellenére az előző évekhez képest kisebb mértékben vette igénybe a faktoring szolgáltatást, így részesedése 1%-ra süllyedt. Egyre fontosabb szerepet kap a faktoring a mezőgazdasági termelők körében, ahol mind a termékértékesítéshez, mind a mezőgazdasági támogatások előfinanszírozásához sokan a faktoring szolgáltatást részesítik előnyben. A mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások forgalmi részesedése immár 8%-ot tesz ki, míg az egyéb ágazatok a teljes faktoring forgalom 3%-át teszik ki.
A hazai faktoring piacon körülbelül 40 aktív szereplő nyújt kereskedelmi faktoring szolgáltatást. Bankok, banki hátterű és független faktorházak. A piac erősen koncentrált. A forgalomarányosan első 10 szereplő lefedi a piac 95%-át és közülük az első 5 produkálta a forgalom 85%-át. A legjelentősebb piaci szereplők majdnem mind tagjai a Magyar Faktoring Szövetségnek. A piacvezetők erős pénzügyi háttérrel rendelkező bankok, működésük még élesebbé teszi a piaci versenyt. A piac növekedése elsősorban a banki aktivitásnak köszönhető, amely jól mutatja, hogy nem csak az ügyfelek, hanem a bankok is felismerték a faktoring piaci kockázatokat kiegyensúlyozó természetét. A versenyben az ár mellett mind fontosabbá válik a rugalmasság, a gyors kockázati döntéshozatal, a piaci igényekhez gyorsan alkalmazkodó termékpaletta és az innováció. A nagyvállalati ügyfelek mind nagyobb súlya a faktoringot igénybevevő ügyfelek körében ugyanakkor egyre lejjebb nyomja az árakat. A kisebb, független faktorházak szerepe ezen a piacon egyáltalán nem lebecsülendő, hiszen fontos részigényeket elégítenek ki gyorsan és rugalmasan.
A szabályozói környezet
Az új Ptk. hatályba lépésével a faktoring jogi háttere jelentősen megváltozott, de a faktoring szolgáltatók meg tudták őrizni a termékválasztékukat, magas szolgáltatási színvonalukat. A polgári törvénykönyv új jogi alapokat fogalmazott meg a faktoring és követelésvásárlási ügyletek számára, a szabályozás azonban a szakma véleménye szerint nem elég részletes és egyértelmű. 2016 elején a Ptk. módosítás előkészítésekor a Szövetség széles körű részvétellel, intenzív szakmai munkával szövegtervezetet készített egy új faktoring fejezet megfogalmazására. Sajnos a jogi hiányosságokat, pontatlanságokat, eltérő értelmezési lehetőségeket kiküszöbölő tervezet végül nem került a törvényhozás elé.
Az új szabályozás életbe lépése óta még viszonylag kevés idő telt el és bár a jogelméleti jellegű anyagokban, néhány jogszolgáltatási intézmény intézkedésében már tapasztaltunk az eltérő jogértelmezésből fakadó problémákat, bírósági jogeset hiányában nem mérhető fel, hogy a szakmát zavaró jogi hiányosságok milyen mértékű kockázatot jelentenek a szereplők részére. Az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalásában megerősítette a Ptk. írott szövegének tartalmát az eltérő értelmezésekkel szemben és ígéretet tett más probléma forrását képező pontosítások elvégzésére is. Szövetségünk azon dolgozik, hogy a Minisztérium szakmai álláspontunkat megerősítő levele minél szélesebb körben váljon ismertté, és a joggyakorlatot meghatározó információvá a jogi intézményrendszerben.
Szövetségünk sérelmezte, hogy a banki különadó csökkentése nem érintette a pénzügyi vállalkozásokat, köztük a pénzügyi vállalkozásként működő faktoring cégeket. A teljesen indokolatlan különadó a szövetségi tagság több mint felét hozza versenyhátrányba mind az ügyfelek kiszolgálásában, mind a fejlesztési lehetőségeikben. A Szövetség más szakmai, érdekképviseleti szervezetekkel közösen próbált méltányos megoldást elérni, de kezdeményezésünk elutasításban részesült.
Kína a faktoringban is az élre tört
A magyar faktoring piac az elérhető termékkínálatban és a szolgáltatás színvonalában megfelel a nemzetközi, azon belül is az európai átlagnak. Az FCI (Factors Chain International, több mint 60 országban működő több száz faktoring szolgáltató nemzetközi üzleti együttműködését koordináló szervezet) friss jelentése szerint a világ faktoring forgalma 2017-ben 2598 milliárd EUR volt, amely 9%-os növekedést jelent 2016-hoz képest – hangsúlyozta Csáki Ferenc a Magyar Faktoring Szövetség elnöke.
A teljes faktoring forgalmon belül a belföldi faktoring nőtt dinamikusabban, és 11%-os növekedést ért el. A nemzetközi faktoring (export és import faktoring) növekedése 2% volt. A nemzetközi faktoring részesedése világátlagban 20%-ot tesz ki a teljes forgalomban.
Az árfolyamhatások miatt a különböző országok forgalmát az FCI USD-ben is kimutatja, e szerint a növekedés 20%-os volt. Az FCI statisztika szerint az európai országok faktoring forgalma 2017-ban 1702 milliárd EUR volt. Ez a világ faktoring forgalmának 66%-a. Az európai faktoring volumen 7%-kal lett nagyobb, mint az előző évben. Örvendetes, hogy a magyar faktoring piac növekedési üteme meghaladta az EU átlagot.
A világ második legerősebb faktoring régiója Ázsia, amely 657milliárd eurós forgalmával a teljes világforgalom 25%-át produkálja.Habár a faktoring leginkább az európai kontinensre jellemző, erős exportja miatt a kínai számat a világon a legnagyobb faktoringpiacnak, többek között ennek is betudható, hogy a kínai exportőrök más országoknál hosszabb fizetési határidőket hagyhatnak vevőiknek" - mondta Csáki Ferenc. Az átlagos fizetési határidő 50 nap, de egyes ágazatokban ez a 120-150 napot is elérheti. Magyarországon ezzel szemben a negyvennapos határidő dívik külön örvendetes fejlemény pedig, hogy a fizetési késedelmek néhány év alatt csaknem a felükre, 30 napról 15 napra csökkentek.
A legnagyobb faktoring forgalmat produkáló európai országok: Egyesült Királyság 324 milliárd EUR (a világ második legnagyobb faktoring piaca 12%-os piaci részesedéssel), Franciaország 291 milliárd EUR, Németország 232 milliárd EUR, Olaszország 228 milliárd EUR és Spanyolország 146 milliárd EUR. A hazai 2017-os faktorált forgalom ~5,73 milliárd EUR. Ez az európai faktoring iparnak mindössze 0,34%-a.
Termékek, termékhasználat
A termékek tekintetében a hazai piacon túlnyomórészt elérhetőek a nemzetközi piacokon használt termékek. Lényeges különbség, hogy az FCI tagság teljes belföldi faktoring forgalom közel 30%-ot kitevő invoice discounting termék Magyarországon nem honosodott meg, és a válság utáni években szinte eltűnt a faktorok kínálatából.
A termékhasználat tendenciáin belül a visszkereset nélküli követelésvásárlás arányának növekedése egybecseng a hazai tendenciákkal. A visszkeresettel, illetve a vevői fizetési kockázatokat kiiktató visszkereset-mentesen nyújtott faktoring aránya a belföldi faktoring szolgáltatásokban közel azonos, ~48%-48%. A nemzetközi piacon a 2016-os csökkenés után nőtt az export faktoring forgalom, az import csekély mértékben tovább csökkent, az export invoice discounting forgalom viszont töretlenül növekedett az elmúlt hat esztendőben. A hazai piacon nem következett be export forgalom növekedés. A finanszírozás nélkül nyújtott faktoring (beszedés) a forgalom 4%-át teszi ki.
