A digitális gazdaság szereplői – például a közösségi hálózatok, együttműködési platformok és online tartalomszolgáltatók – jelentős mértékben járulnak hozzá az EU gazdasági növekedéséhez. Ugyanakkor jelenleg az EU-ban a digitális vállalkozások tényleges adókulcsa átlagosan mindössze a felét éri el a hagyományos vállalkozásokénak.
A változás érdekében a Bizottság két különböző megoldást javasol, és a jogalkotási javaslatokat elfogadás céljából a Tanács elé, illetve konzultáció céljából az Európai Parlament elé terjeszti.
Az első javaslat célja a társasági adóra vonatkozó szabályok reformja annak érdekében, hogy a tagállamok megadóztathassák a területükön képződő nyereséget, még akkor is, ha a vállalkozás ott nincs fizikailag jelen.
A javaslat értelmében egy digitális platformról akkor mondható el, hogy adóköteles „digitális jelenléttel” rendelkezik egy tagállamban, ha éves bevételei az adott országban túllépik a 7 millió eurós küszöböt, vagy 100 ezernél több felhasználóval rendelkezik a tagállamban, vagy pedig egy adóévben 3000-nél több, digitális szolgáltatásokra vonatkozó üzleti szerződést létesít üzleti felhasználókkal.
Az új rendszer tehát valódi kapcsolatot biztosít a digitális nyereség képződésének és megadóztatásának helye között.
Az adót az olyan digitális tevékenységekből származó bevételekre kell majd alkalmazni, amelyek esetében a felhasználók jelentős szerepet játszanak az értékteremtésben, így például az online hirdetőfelületek értékesítéséből, a felhasználók által nyújtott információkból előállított adatok értékesítéséből, valamint bizonyos digitális közvetítő tevékenységekből származó bevételekre.
Az adóbevételeket a felhasználók tartózkodási helye szerinti tagállam szedné be, és az adót csak azokra a vállalatokra kell majd alkalmazni, amelyeknek a világszintű éves összbevétele legalább 750 millió eurót, az uniós bevétele pedig legalább 50 millió eurót tesz ki. A tagállamok számára évente körülbelül 5 milliárd euró összegű bevétel keletkezhetne 3%-os adókulcs alkalmazása esetén. (eu.hu)
