Március 2-től az egyik bankból a másikba indított, legfeljebb tízmillió forintos átutalásoknak néhány másodperc alatt célba kell érniük. Minden rendben az azonnali fizetési rendszerrel?

– Mi felkészültünk. Persze az informatikában sosincs százszázalékos garancia. Az azonnali fizetési rendszer a magyar bankszektor valaha volt egyik legnagyobb projektje, a pénzintézetek közel negyvenmilliárd forintot költöttek a szükséges fejlesztésekre, a bankok munkatársai pedig több százezer munkaórát fordítottak a kapcsolódó feladatokra. A rendszer sikeres elindításában, működésében a bankok is érdekeltek, hiszen az azonnal teljesülő utalások alternatívát jelentenek a készpénzhasználattal szemben. Így a hétvégén is ki tudom fizetni a használt autót átutalással, amikor átadják a kulcsot, ott a pénz a számlán. A készpénz aránya túl magas Magyarországon a fizetési forgalomban, ami nemcsak a szürke- és feketegazdaságot erősíti, de az állam, sőt a nemzetgazdaság számára is jelentősebb kiadásokkal jár. Mindenki érdekelt tehát az azonnali fizetési rendszer sikerében. A folyamatban lévő tesztek, illetve az eddigi visszajelzések alapján minden szolgáltató készen lesz március másodikára.

A villámgyors átutalások mellett hoz más előnyöket is az azonnali fizetési rendszer az ügyfelek számára? Például olcsóbbá, ad absurdum ingyenessé válhatnak a számlacsomagok, ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvárásként meg is fogalmazta?

– Az azonnali fizetési rendszer fontos katalizátorszerepet is betölt, a bankok ehhez kapcsolódóan egy sor egyéb fejlesztést is végrehajtottak. Az Erste ügyfelei például találkozhatnak majd a „request to pay”-jel, magyarul a fizetési kérelemmel, ami a bankon belüli tranzakciók esetében az azonnali fizetéssel csaknem egy időben elindul, és biztos vagyok abban, hogy hamarosan más pénzintézetekkel is működni fog. A fizetési kérelemnél a kedvezményezett, például egy közműszolgáltató jelzi a fizető fél, vagyis ebben az esetben az ügyfele felé, hogy pénzt, közműdíjat vár tőle. A fizető félnek kell jóváhagynia a tranzakciót. Ugyanakkor van néhány olyan kötelező elem is, amelyet bevezet a bankszektor az új rendszerrel párhuzamosan: ilyen a másodlagos azonosítás, vagyis az, hogy nem kell tudnunk a számlaszámot, a magánpartnerünk e-mail címe, adóazonosítója vagy a telefonszáma, míg a cégeknél az adószám is elegendő lehet ahhoz, hogy neki utaljunk. Az új szolgáltatásoknak és a stabil bankrendszernek azonban megvan az ára is. Az az étterem, amelyik a beszerzési árai alatt adja a menüt, becsődöl, vagy romlott húst ad a vendégnek. Nincs ingyenebéd, és nem lehet ingyen bankolni sem. Ez szolgáltatás, aminek megvan az ára, arról lehet vitatkozni, hogy ez magas, vagy alacsony. Ám azt tegyük hozzá, hogy az árat nemcsak a bankok hatékonysága, hanem a szolgáltatást terhelő adók is meghatározzák. Ma egy átlagos ügyfél után csak tranzakciós illeték formájában befizetünk számlánként a költségvetésbe tízezer forintot évente. Ezen túl az ügyfelek számára ingyenes, havi százötvenezer forint készpénzfelvétel után havi kilencszáz forinttal gazdagítják a pénzintézetek a központi büdzsét. Természetesen az Erste is dolgozik csomagáras terméken az azonnali fizetés indulásához közeli bevezetéssel, mellyel tesztelni szeretnénk a fogyasztói preferenciákat. Új, digitális platformunk, a George bevezetéséhez igazodva kifejezetten a digitálisan bankolókat megszólító csomagáras terméket tervezünk bevezetni.

A bankok régóta hangoztatott vágya, hogy legalább az elektronikus lakossági tranzakciók utáni illetéket töröljék el, és szüntessék meg az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét. Tárgyalnak is erről a Pénzügyminisztériummal. Van remény a megállapodásra?

– Ahhoz, hogy az adózási környezet ne korlátozza a banki csomagárazás megvalósítását, a lakossági tranzakciók esetében el kellene törölni az illetéket. Ez éves szinten 10–15 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetésnek, a már több mint 6500 milliárd forintra rúgó hazai készpénzállomány csökkenése ugyanakkor akár 400–500 milliárd forint megtakarítást is eredményezhetne a nemzetgazdaság egészének. Folynak az egyeztetések a szaktárca és a Magyar Bankszövetség között, hiszünk abban, hogy az elektronikus lakossági tranzakciók utáni illeték eltörlése minden érintett – az ügyfelek, a kormányzat és a bankok – számára is előnyös lenne.

És amiről még szól a Piac & Profit februári számában megjelent interjú:

• Milyen a viszony a sok szempontból ellenérdekelt Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a hitelintézetek érdekeit képviselő Bankszövetség között?
• Milyen termékeket kínál az Erste a kkv-knak?
• Mi lesz akkor, ha esetleg másképp teljesít a hazai gazdaság, mint most?
• Mit gondol Jelasity Radován a fintech vállalkozásokról? Veszélyes versenytársak vagy inkább partnerek?
• Vajon milyen következményekkel jártak a brókerbotrányok a bankszektorban?

Akár a print, akár a digitális kiadványt ITT rendelheti meg.