1.Rezsiköltség elszámolása
A bérleti díjon felül valamennyi rezsiköltség – ideértve azokat is, amelyeket átalányban fizettet meg velünk a bérbeadó - esetén célszerű tisztázni, hogy előre vagy utólag kell fizetni ezeket, pontosan hány havonta történik az elszámolás. Nem árt az sem, ha a fűtés megkezdésének időpontjáról a bérbeadó a bérlőt előzetesen értesíti. (A rezsiköltség egyre fontosabb tényező, ez abban is tetten érhető, hogy egyre több cég érdeklődik az alacsony rezsijű zöld irodák után.)
2. Szemét elszállítása
A bérbeadó általában kiköti, hogy a szemét elszállításáról, ha szükséges veszélytelenítéséről a bérlő maga gondoskodjon, de ragaszkodjunk ahhoz, hogy a szemételszállítás módját mi választhassuk meg. Ne menjünk bele abba, hogy a bérbeadó mondjuk konténer bérlésére kötelezze minket, miközben a szemetünk elfér egy szabványméretű szemeteskukában.
„Az óvadék a szerződés megszűnését, illetve a bérbeadó és bérlő által történő elszámolását követő 8 (nyolc) napon belül bérlőnek banki átutalással visszajár. A bérbeadó jogosult az elszámolás során megállapított költségeit és veszteségeit az óvadékból levonni.” Itt fontos részletezni, hogy milyen költségekről és milyen veszteségekről van szó, különben később ez vitára adhat okot!
Ha fel kell újítanunk a telephelyünket, van néhány dolog, amin garantáltan spórolhatunk!
A bérleti jogviszony általában határozatlan időre jön létre. A hatálya alatt a felek részéről rendes felmondásnak van helye, amire írásban, indoklási kötelezettség nélkül van lehetőség. Ám nagyon fontos, hogy előre átgondoljuk, mennyi időre van szükségünk ahhoz, hogy új bérleményt találunk. Sok esetben kevés a 30 napos felmondási idő, ezért ajánlott 60 napban megállapodni. Gyakori, hogy az előre megfizetett bérleti díjat a bérbeadó nem adja vissza és ehhez ragaszkodik is. Ez esetben viszont ragaszkodni kell ahhoz, hogy a felmondás csak közös megegyezéssel történhet vagy időarányosan visszajár a bérleti díj, mert ez így jogszerű.
5. Rendeltetésszerű használat és kártérítés
A bérbeadó követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes, használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kárának megtérítését. De mindenképp írjuk le részletesen, mit is jelent a rendeltetésszerű használat! Továbbá, ha egy mód van rá, azt is írjuk bele a szerződésbe, hogy csak akkor jár kártérítés, ha a kárt nem fedezi a kaució. Semmiképpen ne írjuk alá, hogy a bérleti jogviszony ideje alatt, a bérlő által használt ingatlanrész kedvezőbb hasznosítása érdekében a bérbeadó kérheti a bérlőt, hogy, az általa bérelt raktárhelyiségből, az ingatlanban biztosított ugyanakkora alapterületű helyiségbe költözzön át. Hacsak nem raktárhelyiséget bérelünk vagy ehhez hasonló funkciót betöltő bérleményünk van.
