Energetikai fejlesztés – de mire is?

A most induló vidékfejlesztési pályázatok többsége tartalmaz megújuló energiával kapcsolatos projektelemet, sőt, többletpontot is jelenthet, ha valaki például napelemben vagy hőszivattyúban gondolkodik a beruházása során. Fontos azonban, hogy energetikai korszerűsítésnél, amennyiben azt a vidékfejlesztési programból finanszírozza egy vállalkozás, legalább 10 százalékos energiahatékonysági javulást kell elérni.

2015. október 14.

Piac&Profit

Erre lesz pénz a vidékfejlesztésben

Pályázati nagyüzem kezdődik hamarosan a vidékfejlesztésben, mintegy 80 féle pályázatot hirdetnek meg és menedzselnek a vidékfejlesztési hivatalon keresztül.

Különösen kiemelt figyelmet kap az energetika az állattartó telepek korszerűsítése, kertészet korszerűsítése, borászati termékfejlesztések pályázati kiírásoknál. Az első pályázati konstrukciók a Magyar Közlönyben megjelent információk alapján már ebben a hónapban elérhetőek lesznek – mondta el Torma Erzsébet, a Goodwill Consulting Kft. vezető pályázati tanácsadója.

A szakértők szerint a napkollektoros (melegvíz-előállító) rendszerek nem igazán hatékonyak például egy családi kisvállalkozás számára, mert számukra ár/érték arányban nem nevezhető jónak a rendszer, még pályázati támogatással sem. Éppen ezért a szakértők leggyakrabban a napelemeket preferálják. A napkollektor az ebben az esetben várt eredmények mellett ráadásul elveszi az értékes tetőfelületet a napelemektől. Ellene szól még, hogy igen magas a karbantartási költsége is. Lakatos Imre energetikai szakértő hangsúlyozza, hogy nem rossz a napkollektoros rendszer, csak a kisvállalkozások szempontjából a napelemes rendszer jobb befektetés.

Összehasonlítva a megtérülési időt, a napelemes rendszer fele annyi idő alatt visszahozza a beruházás árát, mint a napkollektoros.

Lássunk egy példát a napelemes rendszer megtérülésére!

A napelemes rendszer mérőszáma a kWp (kilowatt peak, azaz csúcs teljesítmény). 1 kWp kb. 1000–1150 kWh/év éves hozamot termel. A rendszer bekerülése kb. nettó 330 ezer forint és 470 ezer forint között mozog, ezt természetesen sok tényező befolyásolja, többek között a méret és a helyi viszonyok. Minél nagyobb a kiépítendő rendszer annál kedvezőbb a bekerülési ár. Például, ha a rendszer mérete 20 kWp, lapos tetőre szerelve, ennek bekerülési költsége nettó 7 millió forint plusz áfa. Az áram fajlagos ára körülbelül nettó 30 forint/kWh. A rendszer éves hozama 20x1100= 22 000 kWh/év, ez évente 660 ezer forint villanyszámla megtakarítást jelenet. Ehhez az kell, hogy a jelenlegi éves fogyasztása is minimum ennyi legyen, vagy több. Ha így kalkulálunk az egyszerű megtérülés 10,6 év. A szakértő szerint ez a szám csökkenhet is, ha alapos felmérés után pontos tervek szerint készül el a beruházás.

Az idei pályázatok más energetikai beruházásokra is lehetőséget és támogatást adnak. Ilyen például a hőszivattyúk alkalmazása, mellyel a fűtési és használati meleg víz energiaszükségletét tudjuk kiváltani, vagy elősegíteni. Lakatos Imre elmondta, elsősorban az úgynevezett levegő–víz hőszivattyúkat részesíti előnyben, szintén az ár/érték arány miatt. Fontos kiemelni, hogy a hőszivattyús projekteknél fontos hogy párosuljon energiahatékonysági beruházással (hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, nyílászárócsere), vagy már „jó” épületbe kerüljön.

A lakosságnak nem lesz

EU-s pénzből lakossági energetikai korszerűsítésre nem lesz lehetőség ebben a ciklusban – jelentette be nemrég Lázár János. Lázár szerint a lakosságnak is meg kell nyitni az energiatékonysági beruházások lehetőségét, és ezt részben banki eszközökkel kell megtenni kedvezményes hitelek, esetleg állami támogatás formájában.

„Nem értjük Lázár János bejelentését” – mondta a Piac & Profitnak Szalai Gabriella a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa. Mint elmondta, az energiahatékonysági beruházásokra már szerepel az operatív programokban 450 milliárd forintnyi forrás elkülönítve, ebben egyaránt benne vannak a lakossági, a közintézmények és a vállalkozások által felhasználható pénzek. „Ha ezekből a programokból a közintézmények felújítására további pénzeket irányít át a kormány, akkor azt kockáztatja, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában meghatározott célok kerülnek veszélybe” – hangsúlyozta lapunknak a szakértő.

Itt találja a részleteket.

Véleményvezér