Kép: Pixabay

Az elmúlt évben 826 619 esetben indított végrehajtást az adó befizetésével elmaradt hátralékosok ellen az adóhatóság. Ez ugyan a 2014-es esztendőhöz képest (809 787) alig 2 százalékos növekedés, az ügyekben érintett adótartozások összege azonban 11 százalékos emelkedést mutat. Tavaly összesen 1345 milliárd forint adótartozás végrehajtását kezdeményezte az adóhatóság; 2014-ben a hasonló intézkedés 1213 milliárd, 2013-ban pedig 1181 milliárd forint beszedésére terjedt ki – derül ki a feketelista.hu adataiból.

Ezeknek az adatoknak az ismeretében talán meglepő, hogy idén, az első negyedévben elindított végrehajtási ügyek száma szembetűnően csökkent. Míg 2015. január–március között 244 863 adós ellen kezdeményezett az adóhatóság végrehajtást, addig 2016 hasonló időszakában csak 168 411 esetben. Ugyanakkor idén, a tavalyinál 69,5 százalékkal több, összesen 133 637 fizetési felszólítást küldtek ki az adósok címére. Januártól ugyanis változott az adóhatóság hátralékkezelési-végrehajtási filozófiája; az új szabály szerint a felszólítás még nem jelenti a végrehajtási cselekmény megindítását. Az adósminősítés jogintézmény ez évi bevezetése óta a kis összegű tartozásra először minden esetben fizetési felszólítást küld az adóhivatal, és csak ezt követően kerülhet sor – amennyiben az adós az esedékes határidőig nem egyenlíti ki tartozását – a végrehajtásra. (A minősítés rendszere a hónap eleje óta él, a követelményekről és következményekről itt olvashatja a részleteket!)

Behajthatatlan százmilliárdok

A végrehajtási eljárás során az adóhatóság a jogszabály által biztosított valamennyi lehetőségét „beveti”. Az elmúlt évben 396 milliárd forint adótartozást sikerült így behajtania, (2014-ben 347 milliárdot). A legtöbb adós a végrehajtási eljárás megindítására „észbe kap”, nem várja meg a végrehajtókat, inkább „zsebbe nyúl”. Tavaly 210 milliárd forint érkezett ilyen úton a költségvetés kasszájába (2014-ben 150 milliárd). Továbbra is igen hatásos eszköz az inkasszó: az elmúlt évben 173 milliárd forint adót sikerült így „utolérni”. Jövedelemletiltással 8,4 milliárd, követelésfoglalással 2,3 milliárd, ingóárveréssel 1,1 milliárd, ingatlan-árverezéssel pedig 815 millió forint folyt be az államkasszába. (Az elmúlt évek jogszabályváltozásainak köszönhetően kiszélesedett a NAV cégtemetőkkel szemben alkalmazható fegyvertára, a 2012 előtt eltemetett cégekkel szemben viszont ellenőrzéseken kívül nem sokat tehet az adóhatóság.)

A gyakorlat szerint a végrehajtás akkor zárul le, ha az adós a lejárt esedékességű tartozását megfizette. Az esetek egy részében azonban az adótartozás behajthatatlannak bizonyul. Például akkor, ha a bíróság elrendeli az érintett cég felszámolását, illetve a törvényességi felügyeleti eljárásban vagy kényszertörlési eljárásban a céget megszüntetettnek nyilvánítja. A hatóság akkor is lezárja a végrehajtási eljárást, ha az adós tartozása elévült. Az adóhivatal azonban az adótartozást a végrehajtási jog elévüléséig nyilvántartja és kezeli. Az esedékesség évét követő 5. év utolsó napjáig figyelemmel kíséri az adós vagyoni, jövedelmi helyzetét, és amennyiben változás áll be, intézkedik a tartozás behajtásáról. Nem kis tételekről van szó: 2015-ben például 354,3 milliárd forint adótartozást volt kénytelen behajthatatlannak minősíteni az adóhatóság, ez év első negyedében pedig már 131 milliárd forint adótartozást sorolt ebbe a kategóriába. Nagyrészt a behajthatatlan adótartozások leírásával magyarázható, hogy az elmúlt egy esztendő alatt a követelésállomány 14 százalékkal csökkent; 2015. március 31-én a cégek és magánszemélyek összes adótartozása 2568 milliárd forintra, 2016. március utolsó napján viszont már „csak” 2246 milliárd forintra rúgott.

Javult a cégek adómorálja

A működő gazdálkodók és a magánszemélyek kategóriájában egyértelmű az adómorál javulása, amit az online pénztárgépek és az EKÁER alkalmazása is erősen ösztönzött. 2015. március végén a működő gazdálkodók 284,5 milliárd forint adóval tartoztak; ez 2016. március végére 241,5 milliárd forintra mérséklődött. A magánszemélyek adóhátraléka 2016. március 31-én 202,5 milliárd forint volt, szemben az egy évvel korábbi 216,7 milliárd forinttal. A nem működő gazdálkodókkal szembeni adókövetelés állománya 2015. márciusról 2016. márciusra 2067,6 milliárd forintról 1802,7 milliárd forintra csökkent, nagyrészt a felszámolási eljárások indításának „köszönhetően”.

Az adóhatóság januárban bevezetett új eljárási gyakorlatával a végrehajtások gyorsabb lefolytatását kívánják elérni. Ha az adófizetési határidő lejártáról kézhez kapott értesítésre nem reagál az adós, rövid időn belül megjelennek nála az adóvégrehajtók és a pénzügyőrök. Elejét veszik, hogy egy cég vagy magánszemély nevén tíz- és százmillió forint nagyságúra duzzadjon az adótartozás. Az adófelhalmozók számíthatnak arra is, hogy a jövőben több vagyontárgy, jármű lefoglalására kerül majd sor, és gyorsabban nyúlnak az inkasszó kényszerítő eszközéhez is. Adott esetben viszont, ha a vállalkozó folyamatosan törleszti adótartozását, magánál tarthatja a cége működtetéséhez elengedhetetlen munkaeszközeit.

Adóvégrehajtási térkép

Ez év április közepén 132 626 gazdálkodó szervezet ellen folyt adóvégrehajtás, csaknem 65 százalékuk, pontosan 86 689 társaság a közép-magyarországi régióban van bejegyezve (62 212 Budapesten, 24 477 Pest megyében). Ezt követően a legtöbb végrehajtás Borsod-Abaúj-Zemplén (4975) és Bács-Kiskun megyében (4743), a legkevesebb Nógrád (1029), Vas (1083) és Zala (1089) megyékben zajlott. Nagyobb városainkat illetően: Debrecenben április közepén 2338, Miskolcon 1772, Szegeden 1751, Pécsett 1555, Nyíregyházán 1196, Győrben 1117 adós elszámoltatásával foglalatoskodtak a végrehajtókkal.

Ezek a számok némi támpontul szolgálnak az érintett megye, város üzleti moráljáról – fűzi hozzá Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője –, ugyanakkor adatbázisunkban egyetlen klikkeléssel megismerhetők bármely cég konkrét ügyei is, mivel tizennégy közhiteles forrásból, több mint egymillió elmarasztaló határozatot tartunk nyilván, amelyek félmillió cég „ügyeit” takarják. Egy-egy üzlet, szerződés megkötéséhez hasznos háttér-információkkal szolgálnak.