A kedvezményrendszerrel csökkenteni akarták a levegőszennyezést. A szabály szerint tisztán elektromos meghajtású autók, plug-in hibridek (min. 25 km-es elektromos hatótávval) és hatótávnövelő belső égésű motorral felszerelt autók (min. 50 km-es elektromos hatótávval) kaphatnak zöld rendszámot – a vezess.hu szerint.
Mára azonban kiderült, nem volt egyértelműen jó ötlet a parkolási kedvezmény. A zöld rendszámot kapott autók nagyobb részében ugyanis benzinnel vagy gázolajjal működő motor is működik, sőt, a megtett kilométereik többségét ezek elégetésével teszik meg.
Budapesten immár 206 ezer fizetős parkolóhelyet alakítottak ki az önkormányzatok és a parkolós cégek, és az egész országban ehhez képest csak kb. 8500 autón van ma zöld rendszám. Úgy tűnik tehát, ezek nem sok helyet foglalhatnak. Csakhogy a hibridek és főleg az elektromos autók többsége a fővárosban fut, amit megerősít a Magyar Parkolási Szövetség felmérése is.
„Parkolásvizsgálat során szoktuk újabban nézni, hogy mennyi helyet foglalnak el a zöld rendszámos autók. Ezek a vizsgálatok többnyire mintavételes eljárással történnek, a férőhelyek 10-20 százalékát vesszük fel. Ebből eredően a Belvárosban, illetve a Vízivárosban 5-10 százalék között van a számuk” – mondja a Vezessnek Sipos László, a szövetség felügyelőbizottságának elnöke.
A 30 éve parkolással foglalkozó civil szervezetet vezető Sipos szerint az is probléma, hogy a zöld rendszámos autók miatt sima
A szakember szerint egyébként divat a töltőket is az elektromos járművek parkolására használni. Elvileg ez tilos, kizárólag annyi ideig állhat a zöldre festett aszfalton a zöld rendszámos autó, amíg áramot vesz fel a töltőből a járműve. A szabályt azonban rendkívül egyszerű kijátszani: elég bedugni a töltőtől leemelt csatlakozót a kocsiba, és 5-10-15 órákat parkolhat feltöltött állapotban a jármű bármely fizetős kerületben – mutat rá a szakember.
Miközben Budapest külső területein is egyre több utcában teszik fizetőssé a parkolást az önkormányzatok, a belsőbb részeken az esetleg ingyenes, de a pénzért használható közterületi helyek száma is jelentősen csökken.
A főváros belső területeinek nagy részén a nappali kihasználtság a Magyar Parkolási Szövetség szerint 100 százalék, vagy felette van, de például Újpesten van olyan terület, ahol szerintük az éjszakai kihasználtság 115 százalék. A lakótelepeken általában két lakáshoz épült egy parkoló, korábban volt szabad hely, de azóta a parkolók száma csökkent, a motorizáció növekedett.
„A belvárosi mellékutcákban a forgalom 40 százaléka parkolóhelyet keres – mond egy brutális számot Sipos. – Mi a megoldás? Korszerű parkolásirányítási rendszerrel, illetve a közterületen kívüli parkolóhelyek számának (parkológarázsok, parkolóházak) növelésével lenne csökkenthető. Sajnos ma a »közcélú« parkológarázsok férőhelyeinek többségét bérlet formájában értékesítik, azaz a napi forgalom számára nem hozzáférhető.”