A korábban elfogadott rendelkezések szerint EKAER bejelentési kötelezettséget keletkeztetett, ha akár csak egy guriga sajtot, vagy egy skatulya gyufát helyeztek egy útdíj köteles járműre, melynek közúti szállításával vagy EU más tagállamából Magyarországra irányuló beszerzés, vagy egyéb célú behozatal, valamint Magyarországról EU más tagállamába irányuló termékértékesítés, vagy egyéb célú kivitel, illetve belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles értékesítés valósult meg. Ez a szabályozás többek között ellehetetlenítette volna a külföldi internetes megrendeléseket is - hangsúlyozza Hegedüs Sándor, az RSMDTM blog adószakértője. A jogalkotó emiatt egy mentességeket épített be a szabályozásba.

Az adózás rendjéről szóló törvény ugyanis így fogalmaz:

„Mentes az EKÁER bejelentési kötelezettség alól az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó - nem kockázatos termék tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 2 millió forintot nem haladja meg; - a kockázatos élelmiszer tömege a 200 kilogrammot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250.000 forintot nem haladja meg; - az egyéb kockázatos termék tömege az 500 kilogrammot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.”

És-vagy?

A problémát a „vagy” értelmezése okozza. Ennek jelentése a köznyelvben, hogy akkor érvényes egy szabály valakire, ha a felsorolt feltételek közül legalább az egyik igaz rá. Ugyancsak a köznyelv szerint, ha egy szabályban két feltételt az „és” kötőszó köt össze, akkor a két feltételnek egyszerre kellene igaznak lennie ahhoz, hogy a szabály érvénybe lépjen.

Az RSM DTM álláspontja szerint, a törvény szövegét figyelembe véve a mentesség él, ha a szállított áru tömege, vagy értéke nem haladja meg az előírtakat. A gyakorlatban tehát amennyiben építési alapanyagot (pl. homok) szállítunk útdíjköteles járművel, akár 20 tonna tömegben, akkor sem keletkezik EKAER bejelentési kötelezettségünk, mivel az áru értéke nem haladja meg az 1 millió forintot.

Az NGM és a NAV által képviselt álláspont ezzel szemben az, hogy az útdíjköteles gépjárművel folytatott közúti fuvarozáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség alól kizárólag az mentesül, akinek a szállítmánya sem a 2500 kg-os súlyhatárt, sem a 2 millió forint adó nélküli ellenértéket nem haladja meg. Analógiaként igaz ez a kockázatos élelmiszerek és más kockázatos termékek körében használatos mentességre is. Az NGM és a NAV értelmezésében tehát a feltételek között nem a „vagy”, hanem „és” kötőszót feltételeznek - magyarázza Jancsa-Pék Judit, a Leitner&Leitner szakértője.

A törvény betűje szerint tehát hiába lenne kisebb az EKÁER-t használók köre, az NGM és a NAV azonban nagyobb körre, több szereplőre terjeszti ki a kötelezettségeket. Valószínű, hogy a jogalkotó a mentességet eleve szűkre szerette volna szabni, de véletlenül nem a megfelelő szót alkalmazta, ezért várható a szöveg újrafogalmazása.

Érdemes tehát a cégek EKÁER jelentési struktúrájának kialakításakor erre a szűkebb értelmezésre felkészülni. Bár a jogszabályváltozásra még várnunk kell, a közúti ellenőrzések során a hatóságok már most is a szűkebb „és” értelmezés szerint ellenőrzik a szállítmányokat.

Kép:Pixabay

Kockázati biztosíték: egyet már fizetünk

A mennyiben a fenti feltételek egyikének sem felelünk meg, akkor bizony vonatkozik ránk a bejelentési kötelezettség és elvileg az ehhez esetlegesen kapcsolódó kockázati biztosíték nyújtási kötelezettség is. Az EKÁER szabályozása szerint kockázati biztosítékot kell fizetniük a kockázatos élelmiszerek és más kockázatos termékek gyártóinak és kereskedőinek EU-ból érkező beszerzéseik és behozataluk, továbbá első belföldi értékesítéseik után. A próbaüzem meghosszabbításával a kötelezettek nyertek egy hónapot.

A kockázati biztosíték minimális összege márciustól az előző 60 nap kockázatos termékeiből származó, az EKÁER-ben rögzített nettó forgalom 15 százaléka. Azoknak akik a büntetési moratóriummal élve az év első két hónapjában nem rögzítenek EKÁER-köteles ügyleteket, vagy épp szezonalitás miatt az évkezdésük visszafogottabb, nem elég az ekáer forgalmuk alapján biztosítékot adni. Ugyanis a rendszer március 1-jétől nem ad majd EKÁER számot, ha a szabad biztosíték nem éri el az indítani kívánt fuvarban található kockázatos élelmiszerek vagy más kockázatos termékek nettó ellenértékének 15 százalékát, így esetükben ez lesz a biztosíték számítás valós alapja. A biztosítékot ráadásul a működés során folyamatosan fenn is kell tartani, ami szintén nem kis megterhelést jelent az arra kötelezett cégeknek.

A biztosíték megfizetés alól csak azok a cégek mentesülhetnek, amelyek szerepelnek a minősített vagy a köztartozásmentes adózói adatbázisban, legalább két éve működnek és a bejelentés időpontjában nem állnak adószám-felfüggesztés hatálya alatt. Ahhoz, hogy bekerüljünk a köztartozásmentes adózói adatbázisba kérelmet kell benyújtanunk. Ennek feltétele, hogy a kérelem időpontját megelőző hónap utolsó napján, majd ezután minden hónap utolsó napján ne legyen adó- és köztartozásunk. Aki ennek megfelel, a kérelem benyújtását követő hónap 10. napjától bekerül az adatbázisba. Az adatbázis frissítésének rendje miatt akik január végéig nem nyújtották be a kérelmet, legkorábban március 10-től kerülhetünk be az adatbázisba.

A másik megoldás, a minősített adózói adatbázisba való bekerülés sokkal nehezebb, így csak nagyon kevesen tudnak majd élni ezzel. A kérelem beadását megelőzően ugyanis gyakorlatilag hat éven belül nem lehet még 1 forintnyi adóhiánya sem a cégnek. Ugyanakkor, mivel a kockázati biztosíték összege nem kevés, érdemes élni valamelyik lehetőséggel.