A negyedik ipari forradalom küszöbén állunk, vagyis nem először fordul fel a világ teljes egészében a technológiai fejlődés következtében. A mostani változás azonban minden korábbinál gyorsabb, ráadásul versenyképességünk megtartása érdekében olyan képességekre kell koncentrálnunk, amelyeket korábban a legtöbben egy legyintéssel elintéztek. Például a kreativitásra és az ötletek megosztására.
Kulcs a bizalom
– A kreativitás mindig is fontos szereplője volt a sikernek, de ma minden korábbinál fontosabb – mondta a Future Work Festivalon tartott előadásában Zétényi Anna, a Monster ügyvezetője. – E mellett az ötletek megosztása segíthet megküzdeni az ismeretlennel. Van, ahol ez már nem újdonság. Japánban például úgy vélik, az ötleteink nem a mieink, csak mi fogtuk el azokat az éterből. Épp ezért felelősségünk és kötelességünk, hogy megosszuk azokat a világgal. Számos innovatív vállalatnál látták be, hogy egy jó csoport többre képes, mint egyetlen zseniális ember. A jó csoport kialakulásához, a kreativitás kiteljesedéséhez viszont bizalom kell. Bizalom azokban, akik körülvesznek, és akik vezetnek. Bizalom abban, hogy nem ítélnek el, ha hibázunk, és lesz kire támaszkodni, ha segítségre van szükségünk.
– Ugyanilyen fontos az őszinteség, csak ez biztosíthat teret a kreatív ötleteknek. Fontos a nyíltság, de a kritikus hozzáállás is, hisz kell a kritika ahhoz, hogy az ötleteket kicsiszoljuk. Teret adni az előítélettől mentes kritikának és annak, hogy bárki hozzátehesse ötleteit a fejlődéshez, mindenhol működő munkamódszer – hangsúlyozta a szakértő. Zétényi Anna példája szerint létezik gyár, ahol bárki – akármelyik munkás – megállíthatja a futószalagot, ha úgy látja, gond van, esetleg eszébe jut valami, ami jobbá teszi a folyamatokat.
Indul a kötéltánc
Nem tudjuk, mi jön, de nyitottan kell várnunk. Környezetet és eszközöket kell találnunk a nyitott, közös beszélgetéshez, a kreativitás kiteljesedéséhez, de meg kell tanulnunk kezelni a kudarcot is. Elfogadni, hogy az önmagában nem gond, csak arra mutat rá, hogy valamin változtatnunk kell. Az emberi agy idegenkedik az ismeretlentől, hisz önkéntelenül is mintázatokat keres. Most viszont a fejlődés érdekében közel kell engednünk magunkhoz a véletlent is, és engedni, hogy nekünk dolgozzon.
Veszély vagy lehetőség?
Ez persze nem könnyű, hiszen hatalmas változások előtt állunk. – Ami pár éve még sci-finek tűnt, már nem is a gyerekeink, hanem a mi életünkben válik valósággá – hangsúlyozta Veres Rita, az újító elméleteket oktató, inspiráló Singularity University budapesti tagozatának vezetője. – Ugyanakkor – tette hozzá – a technológia eddig mindig jó dolgokat hozott: csökkent a gyermekhalandóság, olcsóbb lett a kommunikáció, többet keresünk, azaz összességében javította az életminőségünket.
A robotika fejlődése kapcsán éppúgy vázolhatunk félelmetes, mint vonzó forgatókönyveket. Elképzelhető, hogy nem kell dolgoznunk a jövőben. Ez jól hangzik, de foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy munka híján mi ad majd értelmet az életünknek. A mai társadalom középpontjában ugyanis egyértelműen a munka áll. Lehetséges, hogy hatalmas munkanélküliség és növekvő egyenlőtlenség köszönt ránk. A következő húsz évben az állások fele válik feleslegessé a robotika és automatizáció következtében. Bár eddig a hasonló átalakulásokat kezelni tudta a világ, a gyors változás miatt ez most mégis okozhat komoly gondokat.
Lehet, hogy a jövőben sok munka megszűnik, de még több új lesz helyette, csak másféle állásokban kell gondolkodnunk. Valójában viszont senki nem tudja megmondani, hogy az eltűnő és megjelenő munkák kiegyenlítik-e egymást. (A jelenlegi előrejelzések szerint igen, de csak hosszú távon.) Sokak szerint garantált alapjövedelemre lesz szükség (erről a Piac & Profit 2017. májusi számában olvashat részletesen), hogy a munka nélkül élő társadalmakban megmaradjon a vásárlóerő. Egyelőre keveset tudunk róla, hogy ez milyen hosszú távú hatással van a társadalmakra, bár folynak kísérletek. Elképzelhető, hogy a technológia képes lesz a szűkös erőforrások olyan mértékű felszabadítására, ami teljesen átalakítja az üzleti modelleket. Reális jövőkép a kutatók szerint, hogy annyira lemegy a termékek ára, hogy valójában elveszíti jelentőségét a pénz.
– Fogalmunk sincs róla, melyik fog bekövetkezni a fenti forgatókönyvek közül, lehet, hogy több egyszerre – vagy talán egyik sem –, és egész másmilyenné válik a világ. Amit most tehetünk, hogy figyelünk és gondolkodunk – hangsúlyozta a szakember. Ami biztos, hogy az exponenciális technológiák rövid úton átalakítják az életünket, és nincs olyan jövőkép, amiben nem szerepelnek robotok és mesterséges intelligencia. Mivel pánikban nem lehet jó döntést hozni, az első lépés, hogy nem félünk.
Mit tegyünk helyette?
– Fontos, hogy megtaláljuk, mi az, amit tényleg szenvedéllyel csinálunk – vallja Peter Diamandis, az XPrize alapítója, napjaink elismert gondolkodója. Véleménye szerint a szenvedélyünk akkor is iránymutatást ad, ha nem kell dolgozni a jövőben, de akkor is kitartóvá tesz, ha háromévente újra kell tanulnunk a szakmánkat a technológiai fejlődés miatt.
Biztosan jó befektetés az önképzés is, egyre inkább igaz: tudomány mindenek fellett. A tudományos, technológiai, mérnöki, matematikai – azaz a STEM-területi – szakmákban állandó a kapacitáshiány. Az elmúlt öt év alatt világossá vált, ezeken a területeken lesz munka, ilyen készségekben fejlődni tehát az egyik legjobb befektetés manapság.
Ugyanakkor az egyre inkább sci-fiszerű világban még fontosabb az emberi értékek felemelése. Az empátia, az intuíció, a kreativitás, az együttműködés képessége éppúgy nélkülözhetetlen lesz, mint a kritikai gondolkodás. Ezek kellenek ugyanis ahhoz, hogy a csapatok erejében bízva képesek legyünk integrálni az újabb és újabb tudást.
