„Nem igaz, hogy a hosszabbítási kérelmet megvétóznánk” – cáfolta a sajtó értesüléseit Takács Szabolcs, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének (Brexit) Magyarországot érintő külpolitikai és külgazdasági hatásai kezelésének összehangolásáért felelős miniszteri biztos. „Azt gondolom, hogy lehet, hogy lesz hosszabbítási kérelem. A választási eredmények tükrében újra napirendre kerülhet a kérdés. Ha a liberális baloldal győz Angliában, új népszavazást írhatnak ki, de az legkorábban 2020 májusában történhet meg a brit törvények alapján. Már a bennmaradás-pártiak is azt mondják, hogy jobb kilépni. Teljesen ketté van szakadva a brit társadalom. De a gazdaság maradna az EU-ban.” – tette hozzá Takács Szabolcs.
Közösségi értékesítés helyett import-export
„Sok cég láncügyleteket alkalmaz a beszerzéseinél, vagyis az árut többször értékesítik, miközben a fuvarozás csak egyszer történik meg, ezen ügyletek áfakezelése jelentősen megváltozik. Közösségen belüli termékbeszerzés esetén az áfa eddig nem jelentett finanszírozási terhet, de ha Anglia kilép az EU-ból, az onnan történő termékbeszerzés import ügyletnek minősül majd és itt már vám- és import-ÁFA terheli a szállítmányt,” hangsúlyozta Dr. Palkovits Barbara, a PWC Magyarország menedzsere.
Ha magyar cég Angliában tartott árukészletet, a megállapodás nélküli (hard) Brexit után nagy eséllyel ki kell váltania az angol adószámot, pénzügyi képviseletet kell működtetnie ott és az Egyesült Királyságban is áfabevallást kell benyújtania, tette hozzá Palkovits.
Nietsch Tamás, a Magyar Vámügyi Szövetség Szakmai és Nemzetközi Bizottságának elnöke úgy véli „az Angliával kereskedő cégeknek érdemes átvizsgálniuk a szerződéseiket. Ha EXW (Ex-Works) ügyletük van, célszerű átváltani FCA-ra (Free Carrier), ahol a vevő fizeti a fuvarozást, de az eladó végzi a vámkezelést. Ha DDP (Delivered Duty Paid) szerződésük van, azt DAP-ra (Delivered-at-Place) érdemes változtatni, melynek értelmében az eladó leszállítja az árut, de az import vámkezelést a vevő végzi és fizeti a saját országában.” És itt jön a probléma.
Tudatlanságból fejetlenség
„Az angol cégek nagy részének nincs tapasztalata a vámügyekben, mert zömében olyan országokkal kereskedtek, ahol erre nem volt szükség. Gyakran halljuk magyar cégektől, hogy angol partnereik azt a feltételt szabják: „Hozd be a terméket, vámoltasd le, amint belföldi áru, megvesszük.” A Brexit után erre minden szektorban lehet számítani. Vámazonosító számot, úgynevezett EORI számot kell majd szerezni mind a vevőnek, mind az eladónak” – mondta Szabó Éva, az EVLA Ltd. ügyvezetője.
Szabó szerint a termék címkézésére vonatkozó követelmények is változhatnak, ha többé nem EU-s szabályok vonatkoznak rá. Arra is számítsunk, hogy ha angol alkalmazott vagy magyar állampolgár angol jogosítvánnyal vezet járművet a cégnél, ki kell váltania a nemzetközi jogosítványt, ugyanis a Brexit után az többé nem lesz érvényes az európai országokban. „Sok ország fél éves türelmi időt biztosít ebben, de Franciaország például már a Brexit utáni napon azonnal kéri. Nem véletlenül, hiszen a legtöbb szállítási útvonal Angliából pont ezen az országon keresztül vezet. Az EU-s társadalombiztosítási kártya sem lesz érvényes Angliában” - tette hozzá Szabó Éva.
Leállás és torlódás
„Emlékszünk még rá, hogy Magyarország EU-s csatlakozásakor egy hétig álltak a vámkezelések, pedig EU-ba történő belépésre volt már példa. Kilépésre senkinek sincs tapasztalata, ez teljesen új helyzet lesz” – magyarázta Nietsch Tamás, aki úgy értesült, virtuális tesztet futtattak a britek a várható fennakadásokról. Ebből az látszott, hogy a kamionsor Dovertől egészen a Londoni körgyűrűig fog feltorlódni, Franciaországban pedig száz kilométeres sorra lehet számítani. Akármikor is történjen meg a kilépés, akár októberben, akár a halasztás révén 2020-ban, „nem kell pionírnak lenni. Ha lehet, mindenki tervezze az ügyeit úgy, hogy a Brexit utáni első hetet kihagyja. Szerezzen be mindent októberben, ami a működéséhez szükséges, hogy egy-két hétig ne akadályozza termelését az, ha leáll a szállítás” – tanácsolta Nietsch. Szerinte érdemes kiiktatni Angliát és uniós országokból vagy közvetlenül a Távol-Keletről beszerezni a szükséges árut.
„Nem találkoztunk olyan vámhatárral, ahol nem lett volna ellenőrzés. Az angol virtuális teszt szerint nagyjából 4 perc lesz a vámvizsgálat, ami annyit tesz, hogy ellenőrzik a jármű sértetlenségét, s rápillantanak a papírokra, hogy azok nem tűnnek-e hamisítottnak. Egy biztos, lesznek értetlen sofőrök, akik nem értik, mit kellene felmutatniuk, vagyis hosszabb lesz a szállítás, egy-két napos késedelemmel számoljunk” – hangsúlyozta Nietsch Tamás.
