A fuvarozók: áthárítják
A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) tagsága döntő részben teljes vagy ahhoz közeli mértékben áthárította az e-útdíj bevezetése miatti többletköltséget a megrendelőkre. Karmos Gábor, az egyesület főtitkára szerint ez közgazdaságilag teljesen természetes dolog, hiszen a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművekre július 1-jétől kivetett használattal arányos útdíj hatása számukra körülbelül olyan, mint ha az üzemanyagárak egyik napról a másikra a duplájukra nőttek volna.
– A nemzetközi szállítást végző fuvarozók kiadásai átlagosan 5–10, míg a belföldi fuvarozóké akár 20–30 százalékkal is emelkedtek. A költségnövekedés jobban érinti azt a fuvarozót, aki rendszeresen gyorsforgalmi utakon szállít, mint azt, aki inkább főúton, mert az e-útdíj kilométerenkénti mértéke ez utóbbiak esetében jóval kisebb – magyarázta Karmos Gábor, és hozzátette: egyes megrendelők – ha autópálya és főút is rendelkezésre áll az áru elszállítására – inkább a főutakra érvényes, alacsonyabb mértékű útdíjjal emelt fuvardíjat választják.
Egy átlagos kamion esetében a Budapest–Pécs között teljesített fuvar gyorsforgalmi úton 17 ezer, míg főúton 11 ezer forintos útdíjat jelent. Hogy a fuvarozók mennyire tudják csökkenteni az üres futásokat az útdíjköltség minimalizálására? Az MKFE főtitkára erre elmondta: ennek átlagmértéke 18 százalékot tesz ki – vagyis adott hónapban futott 11 ezer 800 kilométerből 10 ezret megy rakottan a jármű. Ezt már nemigen lehet lejjebb vinni.
Míg korábban az úthasználati díj a fuvarozók összköltségének 1-2 százalékát tette ki, addig ma a belföldi fuvarozók esetében – az üzemanyagok után – ez a második legnagyobb elem, meghaladva a bér- és a járművekkel kapcsolatos költségek mértékét. A nemzetközi fuvarozóknál – az üzemanyag- és a külföldi vám- és autópályadíjak után – a harmadik.
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) már az útdíj július 1-jei bevezetése előtt közölte, hogy a megnövekvő szállítási költségek miatt az ágazat szereplői kénytelenek lesznek az átadási árakat növelni.
– Az útdíj bevezetése körüli időszakban a baromfiszektorban érdekelt termelőknek, feldolgozóknak néhány százalékkal sikerült emelniük átadási áraikat – mondta a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke, Csorbai Attila, aki szerint a szolid mértékű áremelés, amit a keresleti piac tett lehetővé, csak részben kompenzálta az akkor már több mint fél éve rendkívül magas takarmányárakat és az útdíj miatt megnövekvő költségeket.
A BTT elnöke szerint az útdíj átlagosan 5–10 százalékkal emelte a baromfi termékpálya szereplőinek önköltségét. A költségnövekedés az ágazatban több ponton is jelentkezik, és egy adott termékpálya esetén akár 7-szeres díjtételfizetést is okozhat, ugyanis a baromfihús, mielőtt a tojásból feldolgozott termék lesz, és a boltok polcaira kerül, több száz kilométert utazik.
– Egy élő csirke kilónkénti felvásárlási ára jelenleg mintegy 290 forint, ebből 4–10 forintos az útdíjköltség. A feldolgozott termékek esetében ez tovább halmozódik. Például a csirkecomb árában az útdíj 5 százalék körül van. A fajlagosan alacsonyabb árú termékeknél nagyobb arányú az útdíjköltség: a farhát nettó átadási árában ez a költségtétel több mint 10 százalékos arányt ér el.
A kereskedők: minimálisan emelnek
Nyáron az ÉFOSZ azzal kalkulált, hogy egyes élelmiszerek esetében drasztikus, akár 30 százalékos is lehet a drágulás mértéke az útdíj miatt. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint azonban átlagosan 1 százalékkal emelkedhetnek az árak éves szinten.
– A második félévben 75 milliárd forint bevételre számít a kormányzat az útdíjból, ami a cégek költségeiként biztosan beépül majd az árakba, de csak egy része csapódik le a kereskedelemben, illetve az élelmiszeriparban, hiszen más gazdasági ágazatokat, például az építőipart is érinti az útdíj. A nagy kereskedelmi üzletláncok maguk végzik a logisztikai áruterítő tevékenység egy részét, így tudjuk, mit jelentenek a szállítási költségek, ezért mondjuk azt, hogy összességében átlagosan egy százaléknál több nem lehet az útdíj áremelő hatása – reagált Vámos György.
