Az elbocsátási hullám nagyobbrészt a kiskereskedelmet sújtotta, az alkalmazottak száma közel 2600-zal csökkent három hónap alatt, míg a többieket a nagykereskedelmi társaságoktól küldték el. A KSH adataiban ráadásul csak a legalább ötfős vállalkozások szerepelnek, a kisebb cégekkel együtt még rosszabb lehet a helyzet.
A kereskedelmi vállalkozások elsősorban részmunkaidős munkavállalóiktól váltak meg, februárhoz képest a számuk 2300-zal csökkent. Mint arra már felhívtuk a figyelmet, a részmunkaidősök elbocsátása elsősorban a diákmunkásokat, illetve a gyermekük mellett munkát vállaló kismamákat érintette. A teljes munkaidősök száma ugyan májusban emelkedett áprilishoz viszonyítva, ám a februári adathoz képest közel 700 fős csökkenést mutatnak az adatok. Aki maradt, annak jóval többet kell dolgoznia, mint korábban. Májusban az alkalmazottak összesen 388 ezer túlórát teljesítettek, 70 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Ennek az elbocsátások mellett az az oka, hogy a boltzár óta hosszabb az üzletek nyitva tartása, ellensúlyozandó a vasárnapi zárva tartás okozta forgalomkiesést - írta a Népszabadság.
Az elbocsátások ténye nem meglepő: korábban írtunk egy még 2011-ben, a kormány megrendelésére készült hatástanulmányról, amely 10-15 ezer fős elbocsátással és évi 43-49 milliárd forintos költségvetési bevételkieséssel számol a boltzár hatásaként. A négy évvel később végül mégis meglépett intézkedés hatásai elmaradnak az akkoriban becsülttől, ám míg 2011-ben egy válságban lévő, a kereslet 2007 óta tartó csökkenésétől szenvedő ágazatnak kellett volna megbirkóznia egy újabb teherrel, ma már csaknem két éve bővül a kereslet. Aminek hála, hónapról hónapra nőtt is a kereskedelmi alkalmazottak létszáma. Ennek a kedvező a tendenciának vetett végett egy csapásra a vasárnapi zárva tartás.
