A DélKerTÉSZ és a FruitVeB emellett a termékek eredetét még hangsúlyosabban tüntetné fel a vásárlók számára, akár külön polcokon helyeznék el a termelőszövetkezetektől származó magyar árukat. Erre több európai országban, így például Ausztriában és Németországban is van példa.

Máshol van a rajtvonal

Nagypéter Sándor szerint a termelőszövetkezetek nagy múltú, stabil szervezetek, amelyek jelentős termelési potenciállal rendelkeznek. A magyar termékeknek versenyképesnek kell lenniük az importtal szemben, azonban sokszor nem azonos rajtvonalról indulnak a kelet-közép európai termékek.

„Nehéz úgy zöldségeket összehasonlítani, hogy nem ugyanazok az előírások vonatkoznak rájuk. Az Európai Unióban ugyanis szigorú szabályoknak, többek között fenntarthatósági és munkakörülményekre vonatkozó előírásoknak, minőségbiztosítási folyamatoknak kell megfelelni a termelőknek, míg például az észak-afrikai országokra ezeknél sokkal enyhébb előírások vonatkoznak” – tette hozzá Nagypéter Sándor.

Ráadásul a hazai termékekre rakódó költségek is rontják a versenyképességet, a környező országokhoz képest magasabb áfa és például Szlovákiához képest lényegesen nagyobb környezetvédelmi termékdíj (EPR) kerül rá a zöldségekre. A szakember hozzátette, a fogyasztók rendkívül árérzékenyek, az energiaválság óta egyre kevesebbet vásárolnak normál áron, inkább az akciókat keresik a zöldségek és gyümölcsök esetében is. A termelők számára egyre nagyobb problémát jelent, hogy a minimális költségeket is alig lehet beépíteni az árakba. A termelői árak 2025 első öt hónapjában a fehér paprikánál és a fürtös paradicsomnál a tavalyi szinten, a paradicsom különlegességek és a kaliforniai paprika termékeknél 25 százalékkal csökkentek. Egyedül a hegyes erős paprikánál volt a munkabéreket elérő termelői ár növekedés.