A vállalkozások adminisztrációs terheinek a 25 százalékos csökkentését ígérte az Európai Unió a 2007-ben indított uniós cselekvési program részeként 2012-ig. „Globalizált világunkban elengedhetetlen az áttekinthető, egyszerű szabályozási környezet kialakítása" - írta a bizottság egy frissebb jelentésében. A magyar kormány pedig a Széll Kálmán Terv bürokráciacsökkentő programjában oldalakon keresztül sorolja a teendőket. A helyzetértékelés őszinte: „a magyarországi vállalatokat drámaian magas bürokrácia sújtja. Magyarországon az adminisztrációs terhek a GDP 10,5 százalékára, mintegy 3000 milliárd forintra rúgnak, szemben az uniós átlag 1000 milliárd forinttal, amely a GDP 3,8 százaléka ... Ahhoz, hogy hazánk az európai átlagot elérje, mintegy 2000 milliárd forinttal kell csökkenteni a bürokratikus terheket. A Széll Kálmán Terv ezt a csökkentést tűzte ki célul 2014-re, a ciklus végére."
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára 2011 februárjában háromlépcsős programot jelentett be, a második csökkentési hullám indulását november közepén Giró-Szász András kormányszóvivő adta hírül, december elején pedig az államtitkár sajtótájékoztatót tartott a témáról, bejelentve: megkezdődött a kormány által a közelmúltban elfogadott Egyszerű Állam Program végrehajtása. Beszámolt arról, hogy 114 lépést határoztak meg a következő évekre, ezek hatására egy átlagos vállalkozás adminisztrációs terhe évi 3 millió forintról 500 ezer forinttal csökken. A 114 intézkedés döntő többsége 2012-ben megvalósul, a program végrehajtásáról megjelent kormányhatározatban a határidők felelősökkel megjelölve szerepelnek. A tervek szerint a program végeredménye egyszerűbb társaságiadó-bevallás és adatszolgáltatás lesz, létrejön egy e-vállalkozás nevű internetes felület, amelyen minden ügyüket intézhetik majd a cégek.
A K&H Bank tavaly nyár végén készített felmérést, eszerint a megkérdezett cégvezetők az első intézkedéscsomag hatásaiból semmit nem tapasztaltak, és csupán a mikrovállalkozások 21 százaléka, a kisvállalkozások 17, a középvállalatoknak pedig a 8 százaléka várt pozitív hatást az addig megismert intézkedésektől. A második bejelentés idején, október-novemberben készített közös felmérést az adminisztrációs munkát végzők körében a Könyvelőiroda-vezetők Klubja és a Penta Unió Zrt.: eszerint egyre több teher hárul rájuk a jogszabály-változások nagy száma miatt. Eközben az ellenőrzésre még komolyabb figyelmet fordít az állam: minden második könyvelőre jut egy munkatárs a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). A feltett kérdésekre 1043 regisztrált mérlegképes könyvelő válaszolt. Többségük (61 százalék) szerint növekedtek a vállalkozások adminisztrációs terhei, 36 százalékuk szerint nem változtak, s csupán 3 százalékuk válaszolt úgy, hogy csökkentek a cégek papírmunkái.
S mi a helyzet 2012 januárjában? Az idei új adótörvények sem az adminisztrációs terhek csökkenését hozták, sőt például a kötelező bérkompenzáció jelentősen bonyolítja a munkáltatókra háruló papírmunkát. (Az elvárt béremelésről itt olvashat bővebben.)
- Évtizedes ígéret az adóadminisztrációs terhek mérséklése, változás azonban máig nem történt - állítja Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Kifogásolja a kisadók - ilyen például a csipszadó - számának növelését, de szerinte is legfontosabb a bérkompenzáció rendszere, amely a munkáltatóra és várhatóan a munkavállalóra is plusz adminisztrációs kötelezettségeket ró.
A tényleges egykulcsos adórendszer irányába tett lépések között eltörölték ugyan az adójóváírás rendszerét, ami - eltekintve a negatív társadalompolitikai hatásoktól - valóban az egyszerűsítés irányába hat. Azonban a bérkompenzációra és a korábbi adójóváírás rendszerére gondolva ezek várhatóan nem csupán a 2012. évet érintő sajátosságok, hanem 2013-ban is tovább élnek, ha csak az „egytöbbkulcsos" rendszer meg nem bukik a költségvetés bevételi kényszere okán. Dr. Réczei Géza, a PwC igazgatója szerint az adózás rendjét érintő idei változások célja valóban a bürokrácia csökkentése. Az adómorál erősítésére tett lépések közül az adóregisztrációs eljárás és a fokozott adóhatósági felügyelet intézményének bevezetését tartja a legjelentősebb lépésnek. Ennek kapcsán az adóregisztrációs eljárásnál el nem marasztalt adózók közül kockázatosnak ítéltek szoros adóhatósági felügyeletére kerül sor, hogy adókötelezettségeiket maradéktalanul teljesítsék. A változtatás adóügyekben bővíti az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Csökkennek az adózók terhei is a túlfizetés visszaigénylésével kapcsolatosan - összegezte a lényeges változásokat.
A vállalkozásoknak 2013-tól teljes áfa-analitikájukat be kell nyújtaniuk az adóhatóság részére az esedékes áfa-bevallásukhoz csatolva. Az összes értékesítésről és beszerzésről benyújtott részletes információszolgáltatás kétségtelenül növelheti a jövőben az adóhatósági ellenőrzés hatékonyságát és az adócsalások felderítésének a számát, de ez sem az adózási adminisztráció egyszerűsítésének irányába hat - mondja az RSM DTM vezetője.
