A legtöbb vállalat legfontosabb erőforrása a személyi állománya; nem véletlen tehát, hogy a legtöbb cégvezető az üzletmenet folytonossága, illetve annak sikere érdekében úgy próbál vigyázni a munkavállalóira és azok jóllétére, mint legféltettebb kincsére.
A megkérdezett cégvezetők jelentős többsége gondolja úgy, hogy jelentős szerepe van a munkavállalóknak szóló rendezvényeknek a szervezetük életében: csupán 19 százalékuk nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem tartanak belsős rendezvényeket, miközben 74 százalékuk a tavaly elmaradt rendezvényeket is bepótolná az idén.
Ez az arány egyáltalán nem meglepő, hiszen a belső rendezvények hozzájárulnak a megfelelő munkamorál, a magas fokú lojalitás és a jó kollegális viszonyok, ezek következtében pedig a megfelelő csoportdinamika fenntartásához. Épp ezért, minden bizonytalanság mellett, kiemelten fontos, és egyre aktuálisabb a kérdés: hogyan változtatta meg a cégek eseményeit a koronavírus járvány, és mit várnak az üzleti élet szereplői a jövőtől ezen a téren?
A céges rendezvények helyzetét és jövőjét kutató felmérés során több érdekesség is napvilágra került: például a cégvezetők 41 százaléka jelezte, hogy védettségi igazolást tervez kérni a vírushelyzetet követő, külsősök számára is nyitott eseményein a résztvevőktől; több helyszínen működő cégeknél ez akár a karácsonyi vacsorát is érintheti majd.
A networking: a tavalyi év egyik áldozata a sok közül
A módszertani szempontból hangsúlyozottan nem reprezentatív, azonban a jelenlegi helyzet és közhangulat felmérésére alkalmas kutatás válaszadóinak 16 százaléka tartotta csak meg a békeidőkben hagyományos rendezvényeit digitális formában - a hazai kis- és középvállalkozások felsővezetőinek és döntéshozóinak túlnyomó többsége igen jelentős mértékben változtatott a rendezvényeket érintő tervein.
Arra a kérdésre, hogy a tervezett események törlésére, illetve elhalasztására vonatkozó döntésüket hogyan értékelték a későbbiekben, a válaszadók közel kétharmada válaszolta azt, hogy negatív hatásokat tulajdonít neki, ezen belül pedig a cégek 57 százaléka kötötte össze az elmaradt eseményeket árbevétel kieséssel. Miközben ennek fontos oka lehet a fentiekben érintett, a munkavállalói motiváció és az elkötelezettség belsős rendezvények és tréningek hiányából fakadó csökkenése, a hazai KKV-k vezetőinek többsége arra panaszkodott, hogy a külsős rendezvények (partnertalálkozók, céges partik, stb.) kiesésével érezhetően beszűkültek az értékesítési potenciálok. A networking lehetőségének elmaradása nem csak az üzleti kapcsolatok kiüresedését, esetenkénti megromlását hozta magával, de a közös események nélkül nem jöhettek létre a korábbi szinergiák, illetve nem sikerült hozzájutni olyan, bizalmasabb jellegű információkhoz, informális hírekhez, amik az üzleti élet viszonylag nélkülözhetetlen velejárói.
Elmaradt bevételek és digitális eszközökkel optimalizált költségvetések
Miközben a többség részéről egyértelműen lemondásokat és áldozatokat követelt a tavalyi év, a megkérdezettek közül sokan találtak üzletfejlesztési szempontból ígéretes megoldásokat is ebben az időszakban.
A vendéglátó és szórakoztató cégek költségei például akár csökkenhetnek is jövőben: a cégek 43 százaléka talált olyan digitális megoldást, amit hosszú távon is fenntartható módon be szeretne építeni jövőbeli rendezvényeibe.
Jónéhány válaszadó újabb digitális eszközöket vetne be a résztvevők szórakoztatására és még több interakció kialakítására (pl.streaming, üzenőfal, több helyszínen, párhuzamosan futó események, hibrid megoldások), de többen jelezték, hogy akár a külföldi előadók meghívásával járó költségeken is faragnának azzal, hogy ők virtuálisan jelennének meg azokon a rendezvényeken, amiken korábban egyáltalán nem, vagy csak elképesztő ráfordítások árán vehettek részt.
A digitális események térnyerése egy új dimenziót nyitott ki a rendezvények világában - számos új lehetőség áll most a cégek előtt, hogy valami egyedit alkossanak, hogy korábban elképzelhetetlennek tűnő megoldásokkal kápráztassák el ügyfeleiket és az eseményeiken résztvevőket. A most hódításnak indult digitális elemeket minden bizonnyal viszontlátjuk majd valamilyen formában a jövőbeli rendezvények többségében.
Mindezekkel együtt azonban csak a válaszadók 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy el tudná képzelni a jövőbeli rendezvényeit csak és kizárólag a digitális térben.
Hogyan térünk vissza a korábbi gyakorlatainkhoz?
A cégek több mint 83 százaléka nyilatkozta azt, hogy a kormány most várható, enyhítést célzó intézkedései mellett ők maguk is a fokozatos nyitást támogató gyakorlatokban gondolkodnak, illetve jelenleg is ezekre készülnek. Ez azt is jelenti, hogy többségében egyelőre inkább a kisebb létszámú rendezvényeket tartják majd megvalósíthatónak, illetve az egyes eseményeken való részvételről való döntésben a továbbiakban is nagyobb szabadságot kapnak majd a kollégák.
Jelentős a változás a rendezvényhelyszínekkel kapcsolatos preferenciákban is: valószínűleg folyamatosan egyre nagyobb lesz a kereslet az olyan helyszínek iránt, ahol a résztvevők több teremben, jobban szeparálva tudnak majd egymástól biztonságos távolságban, de együtt lenni.
A 317, főként budapesti székhelyű szervezet részvételével 2021 első negyedévében lezajlott, nem reprezentatív kutatás eredményeiből az mindenesetre egyértelműen kirajzolódik, hogy bár sokan alkalmazkodtak sikeresen a megváltozott helyzethez, és ennek köszönhetően találtak is olyan megoldásokat, amelyek az üzletfejlesztési palettájukon fontos szerepet kapnak majd a jövőben is, ezek inkább kiegészítik majd a korábbi gyakorlatot - a többség vissza szeretne térni a hagyományos céges eseményeihez, a megszokott formában. Résztvevőként, üzleti szereplőként, előadóként vagy rendezvényszervezéshez bármilyen fronton kapcsolódó szakemberként is jó eséllyel sűrű, sok kreativitást igénylő, de a megoldások és a várható előnyök szempontjából ígéretes időszakra készülhetnek a 2021 előttünk álló hónapjait tervezők.