Bár év végéig a törvényhozóknak még van elvi lehetősége enyhíteni a cafeteria-elemek jelentősen megnövekvő adó- és járulékterhelésén, kevés esély látszik további pozitív változásra. Ennek ellenére a BDO Magyarország tapasztalatai szerint a hazai vállalatok többsége még kivár, mielőtt kialakítaná végleges jövő évi cafeteria-rendszerét.
A SZÉP-kártya a legnépszerűbb
Előzetes tervezés ugyanakkor már szinte mindenütt zajlik, ezek alapján pedig az szűrhető le, hogy a cégek túlnyomó többsége a munkaerőért folytatott jelenlegi versenyben nem kívánja megszüntetni az eddig kínált cafeteria-elemeket. A többség keresi a módját, hogy a juttatások nettó értékét is sikerüljön megtartaniuk 2019-re. A tapasztalatok szerint ugyanis a béren kívüli juttatások motivációs hatása jóval hosszabb ideig érvényesül, mint egy hasonló mértékű béremelésé.
A BDO cafeteria-tanácsadási szolgáltatását igénybe vevő vállalatok ezer dolgozójának mintáján idén a cafeteria-juttatások értékének 38 százalékát a SZÉP-kártya valamelyik alszámlája, 20 százalékát a pénzkifizetés, 9-9 százalékát az Erzsébet-utalvány, illetve a lakáscélú támogatás tette ki. Ezt követte az önkéntes nyugdíjpénztári (7%), illetve egészségpénztári (6%) díjfizetés, az összes többi elem a juttatások 11 százalékán osztozott.
„Jövőre a SZÉP-kártyához kapcsolódó juttatások értékbeli aránya bizonyosan tovább nő, ugyanakkor várhatóan továbbra is az összes kifizetés 50 százaléka alatt marad a mértéke – magyarázza Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója. – Az alacsonyabb keresetű munkavállalók ugyanis az üdülési juttatással szemben a hétköznapi kiadásokat támogató, azonnal elkölthető elemeket preferálják.”
Az Erzsébet utalvány – bár közterhei 41-ről 82 százalékra nőnek – a SZÉP-kártya után továbbra is népszerű cafeteria-juttatás maradhat. Emellett - dacára a bérrel megegyező közterheinek – a készpénzfizetés is sok helyen megmaradhat különálló juttatásnak, akár jelentősebb összegben is, hiszen jogszabály nem korlátozza a kifizethető összeg nagyságát. A lakhatási és utazási juttatások mértéke is számottevő maradhat. Bár adózási szempontból ezeket az elemeket feleslegesnek tűnhet a bértől elkülönítve kezelni, motivációs szempontból mégis előnyös lehet megtartani őket.
Megfontolandó a cafeteria elemek fenntartása azért is, mert ezáltal egyes bértől függő juttatások (pl. túlóra) költségei sem növekednek.
Ahol fennmaradhat az adómentesség
Idén a teljes cafeteria-juttatásoknak mindössze néhány százalékát fordították kockázati biztosításokra (ebbe a körbe az élet-, baleset-, és egészségbiztosítások tartoznak). A jövő évben átmenetileg akár fel is értékelődhet ezeknek e biztosításoknak a súlya a cafeteria-juttatások körében, ugyanis a még 2018-ban megkötött szerződések alapján történő díjfizetések jövőre is adómentesek maradhatnak a minimálbér 30 százalékáig.
A hosszabb távra tekintő munkáltatóknak azonban már most célszerű megtervezniük, hogy a biztosítási juttatást egy év múlva, a kedvezmény megszűnése után is fenn kívánják-e tartani, emellett számolniuk kell azzal is, hogy az év közben belépők számára ezt a juttatást már csak az új, kedvezőtlenebb feltételekkel tudják majd biztosítani. Ez alól kivételt jelentenek azok a csoportos biztosítások, amelyeknél a munkavállaló jövedelme egy főre vetítve nem állapítható meg (például azok a csoportos (kockázati) biztosítások, klasszikus állománybiztosítások), ahol a díj összege továbbra is egyes meghatározott juttatásként fog adózni.
„Mindenesetre azoknak a munkáltatóknak, akik cafeteriában juttatnának egészség- vagy más kockázati biztosítást, már nincs sok idejük: arra, hogy még idén megkössék a biztosítási szerződéseket: a következő hetekben célszerű dolgozóik elé tárni azt a cafeteria-rendszert, amelynek részeként a munkavállalók dönthetnek ennek az elemnek az igénybe vételéről” – tette hozzá a BDO Magyarország szakembere.
