Brexit: és most?

Aláírták a megállapodást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, valamint a politikai nyilatkozatot a jövőbeli kapcsolatokról az európai uniós tagországok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóján vasárnap Brüsszelben. Habár a sarokpontokat rögzítették, a gazdaság még nem lélegezhet fel, és kérdés, mi következik a két éves átmeneti időszak után.

Nem volt egy hosszú ülés: alig fél órába telt, amíg az EU 27 tagállamának vezetői és Theresa May brit kormányfő aláírták a kilépés egyezményt és a politikai nyilatkozatot. Erre a pillanatra azonban pontosan 884 napot (a Brexit népszavazás óta) kellett várni és még a legutolsó pillanatban is úgy tűnt, hogy elbukik a megállapodás. Azonban a spanyol-brit egyezséggel Gibraltár kérdésében az utolsó (előtti) akadály is elhárult a megállapodás elől, így Nagy-Britannia most már biztosan elhagyja az Európai Uniót.

A már dél körül véget ért találkozót lezáró sajtóértekezleten Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy nem csupán a lehető legjobb, de egyben az egyetlen lehetséges megállapodást sikerült tető alá hozni, „ok azonban nincsen ünneplésre ezen a rendkívül szomorú napon”. Kiemelte, hogy ez a szerződés a legjobb mindkét fél, az Egyesült Királyság és az Európai Unió számára egyaránt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a munka nagy része, a jövőbeli kapcsolatok kialakítása még hátra van.

Juncker azon meggyőződésének is hangot adott, hogy a londoni törvényhozás "bölcsen" jóvá fogja hagyni a megállapodást, azonban leszögezte, hogy a szerződés akkor sem tárgyalható alapjaiban újra, ha ez nem így történik. A kiválási megállapodásról ugyanis még a brit parlamentnek is szavaznia kell, ennek kimenetele viszont közel sem egyértelmű, sőt az elutasítás tűnik valószínűbbnek. (Ebben az esetben Nagy-Britannia harmadik országnak minősül majd.)

Kép:Fotolia

Jobb a szomorú bizonyosság, mint a bizonytalanság

A parlamenti szavazás azonban a brit sajtó reggeli véleménye szerint nem biztos, hogy bukásra ítéltetett. Theresa May kész helyzet elé állította Nagy-Britanniát, vagy ez a „deal” vagy nincs megegyezés és jöhet a gazdasági katasztrófával felérő, védőháló nélküli kiesés az EU-ból – vagy a referendum megismétlése. A Times reggeli kiadásának vezércikke szerint „azok a képviselők, akik a megállapodás ellen szavaznak, egy új referendum mellett is letszik a voksukat és fel kell tenniük a kérdést, hogy annak eredménye vajon mi lehetne ezek után.”

Hasonlóan vélekedett Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense hétfőn az M1 aktuális csatornán. „Ha a brit parlament nem fogadja el a megállapodást a kiválás feltételeiről, akkor Nagy-Britannia kiesik az Európai Unióból. Ebben az esetben nem lesz átmeneti időszak, március 30-ától a britek a saját szabályaikat tudják alkalmazni, viszont nem férnek majd hozzá a közös piachoz és a közös szolgáltatási rendszerekhez, valamint megszűnik a befolyásolási képességük is. Theresa May brit miniszterelnöknek elvileg ugyan lenne három hete, hogy új megállapodás-tervezetet készítsen, de az EU leszögezte, hogy nem nyitja újra meg a tárgyalásokat” - tette hozzá.

Brexit a Karib-tengeren
Ha Nagy-Britannia uniós kilépéséről van szó, akkor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ez a folyamat olyan embereket is érint, akik a világ másik felén élnek, és egyáltalán nincsenek elragadtatva a fejleményektől.
A gazdasági szereplők azonban már óvatosabbak. A cégvezetőknek még a kilépés szomorú bizonyossága is jobb, mint az ezt megelőző évek bizonytalansága. John Allan a befolyásos brit ipari érdekvédelmi szövetség, a CBI vezetője arra figyelmeztette a képviselőket, hogy egy megegyezés nélküli kilépés a katasztrofális következményekkel járna a brit gazdaságra nézve. (A magyar cégek sem tudják kikerülni a Brexitet.)

Hogyan tovább?

A továbbiakban most minden szem a brit Parlamentre szegeződik. Ha a képviselők rábólintanak a tervezetre, akkor március 31-én Nagy-Britannia két éves átmeneti időszakkal kilép az Európai Unióból. Ez azonban még kétséges. Theresa May-nek „technikai” többsége van az alsóházban, (13 fő), tehát szüksége van koalíciós partnereire. Közülük azonban a tíz főt delegáló északír „Democratic Unionist Party” (DUP) a megállapodás egyik leghangosabb ellenzője, miközben May-nek a saját pártján belül is lázadással kell szembenéznie, eddig 88 tory képviselő jelezte, hogy a megállapodás ellen szavazna.

Ha May nem tudja kézben tartani pártját és elveszíti a szavazást, előfordulhat, hogy új kormányfőt kell találnia Nagy-Britanniának. Ez azonban hetekbe kerülne és az új kormányfő sem tehetne mást, mint Theresa May: elfogadná az EU-ajánlatát. Ezért ennek a forgatókönyvnek csekély a valószínűsége. Nem kizárható az sem, hogy új, előrehozott választások kiírására is sor kerülhet. Ez a legnagyobb ellenzéki párt, a Labour (Munkáspárt) legfőbb reménye. Ez azonban a tory-knak nem áll érdekében, hiszen a választásokat szinte bizonyosan hatalmas többséggel az ellenzék nyerné.

A brexit legnagyobb nyertese: Párizs
Párizs a legkedveltebb letelepedési helyszíne azoknak a pénzügyi szolgáltató csoportoknak, amelyek a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) miatt EU-piaci tevékenységek áttelepítését tervezik Londonból a kontinensre.
Ha May-nek nem sikerül összekovácsolnia egy többséget, akkor megnő a „no-deal exit” azaz a megegyezés nélküli kilépés esélye. Ennek kapcsán azonban még a megállapodás kritizálói is visszafogottak: a brit gazdasági szereplők ugyanis egyértelművé tették az elmúlt hetekben, ebben az esetben súlyos válsággal kell szembenéznie a szigetországnak.

Sokszor felmerül a sajtóban annak a lehetősége is, hogy a Parlament felülvizsgálhatná a Brexitet. Ez a lehetőség azonban csak elméleti. Mind a kormányzó tory-k, mind a Munkáspárt kifejezésre juttatta, hogy tiszteletben tartja a Brexit-referendum végeredményét. Kétséges, hogy ennek a vállalásnak felülbírálására sikerülne összeszedni a kellő többséget, hiszen ez a támogatók politikai pályájának végét jelentené.

Szintén gyakran felmerül egy újabb referendum megrendezése is. A felmérések szerint a brit szavazók elsöprő többsége támogatná egy újabb népszavazás kiírását és most jó eséllyel a „maradók” azaz a Brexit-ellenesek nyernének. Ehhez azonban legalább 24 kormánypárti képviselő támogatása kellene – most pedig nem ez a helyzet. De ha ki is írnak a referendumot, - már ha sikerül tisztázni, hogy miről is írják ki, mert vagy a Brexit-megállapodást, vagy magát az egész Brexitet kellene újra megszavaznia a briteknek, - legalább egy hónapba kerülne annak megrendezése, - ennyivel is tolódna a végleges döntés a Brexitről.

A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Theresa May először elveszíti a szavazást. Megnő a „no-deal exit” esélye, a font zuhanni kezd, a közhangulat a megállapodás ellenzői ellen fordul. A gazdasági és társadalmi oldalról érkező nyomást kihasználva May meggyőzi pártjának képviselőit, koalíciós partnereit és talán néhány ellenzékit is rá tud venni, hogy megszavazzák a megállapodást. Így Nagy-Britannia március 31-én a jelenlegi egyezséggel léphet ki az unióból.

A jelenlegi megállapodás legfontosabb sarokpontjai:
  • az egyezmény egyszer és mindenkorra véget vet az EU-állampolgárok megkötések nélküli betelepülésének, ugyanakkor garantálja a már az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok jelenlegi jogosultságainak további érvényesülését,
  • előirányozza egy olyan új szabadkereskedelmi térség létrehozását az EU-val, amelyben nem lennének vámok, illetékek, egyéb pénzügyi terhelések és mennyiségi korlátozások,
  • újnak tűnő elem az alternatív lehetőségek léte a határőrizetben annak érdekében, elkerülhető legyen az Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság közötti 499 kilométeres határszakaszon a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítása,
  • a kilépés után az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeni megállapodások területi hatálya nem fog kiterjedni Gibraltárra, az Ibériai-félsziget déli csücskén fekvő 6,5 négyzetkilométernyi brit területet érintő kérdésekben csak Spanyolország előzetes hozzájárulásával állapodhat meg London és Brüsszel, azaz Spanyolország lényegében vétójogot kap.

Véleményvezér

Egyedül Magyar Péterről kellett titkosan szavazni

Egyedül Magyar Péterről kellett titkosan szavazni 

Magyar Péter szerint a róla szóló szavazáskor megszületett a Fidesz és a Szocialista frakció.
Szlovákia megkapta első F-16-os vadászgépeit

Szlovákia megkapta első F-16-os vadászgépeit 

Vásárolnak a szlovákok, miközben szidják az eladót.
Elismeréseket kap Joe Biden amerikai elnök

Elismeréseket kap Joe Biden amerikai elnök 

Joe Biden lemondott a következő négy évről, de megnyerte a következő hat hónapot!
Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz

Már csak az aluliskolázottaknál dübörög a Fidesz 

Már gyurcsányozni sem érdemes.
Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár

Hatalmas metrót épít a mindössze 300 ezer lakosú Kolozsvár 

Világváros lesz Kolozsvárból.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo