"Az erőforrások közös használata nem új keletű jelenség, manapság azonban egyre nagyobb teret nyer, hiszen közel 3 milliárd okostelefont használunk különböző tartalmak és értékek megosztására világszerte. A trend nagyobb értékű vagyontárgyak, például lakások és autók megosztásával indult, de az alapkoncepció ma már szinte bármire alkalmazható” – mondta el Bándli Zoltán, a DHL Express Magyarország ügyvezető igazgatója. “Az erőforrások megosztására szolgáló online felületeken manapság könnyedén hozzájuthatunk a felhasználók által felkínált javakhoz: bérelhetünk szobát, helyet egy autóban, háztartási eszközöket, de akár az adott felhasználó saját idejét vagy szakértelmét is igénybe tudjuk venni. A megosztásból származó előnyöket a logisztikai szolgáltatók is sikeresen érvényesíthetik: a raktárak, járművek és a munkaerő megosztása révén javítható a raktárkapacitások kihasználása, csökkenhet a szállítások költsége, és rugalmasabb szervezeti modell alakítható ki” – tette hozzá a szakember.
Megosztás a gyakorlatban
A PricewaterhouseCoopers öt olyan szektort azonosított, ahol a közösségi gazdaság jelentős térnyerése várható, ezek az utazás, a gépkocsik megosztása, a pénzügyi szolgáltatások, a személyzeti ügyek, illetve a zene és videó megosztás. Becslésük szerint a közösségi gazdasághoz kapcsolódó forgalom csak az előbbi szektorokban a 2014-es 15 milliárd dollárról 335 milliárd dollárra emelkedik a következő 10 évben. Ez Magyarország 2015-ös GDP-jének közel háromszorosa.
Az erőforrások megosztása a logisztikában sem újdonság. Az iparág hajnalán a DHL elsőként alkalmazta a külsős munkavállalók toborzásának egy kezdeti formáját: ingyenes repülőjegyeket kínált olyan utasoknak, akik felajánlották, hogy poggyászukban sürgős csomagokhoz kapcsolódó dokumentumokat szállítanak. Azzal, hogy a fuvarlevél eredeti példánya hamarabb érkezett meg repülővel, mint a hajóval szállított konténerek, a DHL felgyorsította a vámkezelés folyamatát, és megteremtette az expressz szállítmányozás alapjait.
Idő közben a digitális megosztó platformok hatalmas kínálata és az erőforrások tömeges elérése átrajzolta a megosztás fogalmát. A közösségi gazdaság elve a logisztikai lánc bármely területén alkalmazható a folyamatok javítása vagy optimalizálása, és új üzletszerzés céljából egyaránt.
Kutatások szerint napjainkban minden negyedik tehergépkocsi üresen vagy félig megrakottan közlekedik az Európai Unió országaiban és az Egyesült Államokban is. Digitális platformok segítségével azonnali pillanatképet kaphatunk a szabad raktér kapacitásokról és azok elérhetőségéről szinte bármely típusú járműre vonatkozóan, beleértve a kisebb furgonokat és a magántulajdonban lévő személyautókat is.
Erre a megoldásra építve indította el a DHL a Saloodo! névre keresztelt közvetítői felületet, amelyen valós időben követhetőek nyomon a szabad szállítási kapacitások. A Saloodo! az okostelefon használók hálózatára és valós idejű kommunikációjára épít: közreműködésükkel gyűjti össze és értékesíti az adott pillanatban elérhető szabad szállítási kapacitást.
Szintén a megosztás elvén alapulnak a közös használatú raktárak, melyekben az integrált logisztikai megoldásokat biztosító szolgáltatók a méretgazdaságosság elvét kihasználva egyetlen telephelyen szolgálják ki több megbízó igényeit. A szállítóeszközök, a felszerelések és a munkaerő megosztott használatából jelentős költségelőny származhat, amely elsősorban kis árumennyiséggel vagy szezonális keresletű termékekkel dolgozó vállalatok számára ideális.
Mint minden újdonság, a megosztáson alapuló megoldások is számos kérdést vetnek fel a kockázat- és felelősségvállalás, a biztosítás, illetve a munkaerő védelme területén. Növeli a kihívásokat, hogy a gyors technológiai fejlődést és az ezzel járó társadalmi változásokat a jogszabályi keretrendszer nem tudja megfelelő sebességgel lekövetni. A vállalatok és a jogalkotók szoros együttműködése szükséges tehát annak érdekében, hogy a fejlődés hosszú távon pozitív eredményt hozzon
