A felmérés arra is rámutat, hogy nyugat-európai társaiknál 30 százalékkal kevesebben vannak azok a hazai vállalatok, amelyek más piaci vagy állami szereplőknek értékesítettek interneten keresztül. Pedig az elmúlt hetekben tőzsdei bevezetésével rekordokat döntögető kínai Alibaba.com példája is jól mutatja, hogy a vállalatok közötti online kereskedelem óriási üzleti potenciált rejt, és ez alól Magyarország sem kivétel – írja a Tablazat.hu online beszerzési portál.
Míg az e-kereskedelem lakossági szegmensét több árösszehasonlító oldal is kiszolgálja, addig a vállalatok közti online kapcsolatfelvétel és kereskedelem még igen korlátozott. A legnépszerűbb fogyasztói árösszehasonlító oldalak közül az árukereső.hu majdnem 1400, az olcsóbbat.hu pedig több mint 2500 cég termékeit listázza, azonban az ipari szereplők közötti kereskedelemben nincs még ekkora kínálat, hiába lenne rá igény.
Itt olvashat 5 tippet a sikeres online kereskedéshez!
„Gyakran halljuk panaszkodni a cégeket arról, hogy nincs elég megrendelésük. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy közel sem tesznek meg mindent a nagyobb láthatóság érdekében. Egy ipari árösszehasonlító oldal épp erre jelenthet megoldást. Olyan potenciális partnerek kerülhetnek a cégek látókörébe, amelyekről máshogy sosem értesülnének, és a kereskedelmi folyamatokat is költséghatékonnyá lehet tenni, illetve fel lehet gyorsítani” – állapította meg Kócsi Norbert, a Tablazat.hu beszerzési szakértője. (A nem megfelelő weboldalak miatt a magyar cégek a beszerzéseknél is versenyhátrányban vannak.)
Tőzsdei bevezetése kapcsán sokat hallani az Alibaba.com-ról, amely mind a kínai, mind a globális online kereskedelmet jelentősen fellendítette. A cégcsoport 240 milliárd dolláros forgalma 2013-ban még az Amazon és az eBay együttesen vett forgalmánál is több volt. Bár ez a teljesítmény elsősorban a fogyasztói szektornak volt köszönhető, a B2B kereskedelem is meglepően magas számokat produkál. Tavaly például elérte a napi közel 50 millió dolláros, azaz több mint 10 milliárd forintos forgalmat, míg Kínában a cégek közötti online forgalomnak már csaknem a felét bonyolítja. Ezek a számok is mutatják, hogy a világon mindenhol, így hazánkban is rendkívüli igény mutatkozik olyan online platformra, amely elősegíti az üzleti partnerek egymásra találását és hatékony e-kereskedelmét. (Pedig egyre több szegmensben terjed az e-biznisz, kezd a mezőgazdaságban is teret nyerni.)
Aki nincs fent legalább egy online felületen, és nem aktivizálja magát, az gyakorlatilag láthatatlanná válik a potenciális üzleti partnerek számára, így bukva el több olyan megrendelést, amelyet épp ezek a felületek tennének elérhetővé számukra. Az Alibaba.com- hoz hasonló oldalak is éppen ezért népszerűek. Egy jól felépített online rendszert kínálnak a cégek közötti távolságok lerövidítésére. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a honlapon regisztrált több mint 8 millió regisztrált kis- és középvállalkozás.
„A lehetőség minden magyar vállalakozás előtt nyitva áll. A kereskedelmi tevékenységek egyre inkább az online felületekre helyeződnek át, mindez együtt jár a technológiai fejlődéssel és az igények növekedésével. A legmakacsabb, legkonzervatívabb vállalkozások számára ez komoly versenyhátrányt jelenthet, a merészebb, nyitottabb cégek viszont könnyebben profitálhatnak ezekből a változásokból. Számukra az idő lehet kritikus tényező. Aki későn kapcsol, lemaradhat” – tette hozzá Kócsi Norbert.
