Versace S.p.A.
Gianni Versace → Santo és Donatella Versace
1997-ben Miami Beach-i villája előtt egy HIV-pozitív selyemfiú lelőtte az ötvenéves divattervezőt, az antik görög motívumok és szépségideál propagátorát, Gianni Versacét. Az olasz divatipari vállalkozásoknál hagyományosan igyekeznek családon belül átadni a gyeplőt, így Gianni két évvel idősebb, közgazdász végzettségű bátyja, Santo lett a cégvezető. Az 1978-ban alapított vállalat értékesítési, termelékenységi és minőség-ellenőrzési ügyeit mindig is ő felügyelte, Gianni nyolc évvel fiatalabb húga, Donatella pedig átvette a kreatív munkát, a divattervezést. A divatvilág szinte összes nagyságával összeveszett, és – bár alkotott ikonikus viseleteket, mint például Jennifer Lopez zöld alul semmi estélyije a 2000-es Grammy-gálán – a cég profitja csökkenni kezdett. A testvérek 2003-ban ideiglenes vezérigazgatót vettek fel az átszervezésre, aki azonban néhány hónap alatt nézeteltérésbe keveredett Donatellával, és lelépett. A következő menedzser hat évig bírta, majd ő is távozott ugyanezen oknál fogva. Gianni halálakor a luxusmárka 807 millió dollárt ért, és 130 butikot működtetett, 2016-ban 1500 bolttal bírt, és 2018-ban kétmilliárd dollárért vásárolta fel a Michael Kors divatház.
General Electric Co.
Jack Welch → Jeffrey Immelt
A vezérigazgatók kora az 1930-as években jött el világszerte, amikor a nagy mágnásdinasztiák az örökösök helyett inkább profi menedzserekre bízták a cégvezetést. Az egyik legikonikusabb CEO valószínűleg Jack Welch, aki 1981 és 2001 között vezette a GE-t. Utódjának Jeffrey Immeltet nevezte ki, akit nyilvánosan soha nem szidott az elmúlt 18 évben, baráti körében azonban nem titkolta, hogy választását karrierje legnagyobb tévedésének látja. 2005-ben Immelt kirakta az igazgatótanácsból Welch régi cimboráját, Kenneth Langone-t, ekkor lett nyilvánvaló, hogy itt egóvezérelt harc folyik. Welch és Immelt ugyanabban a toronyházban laktak New Yorkban, de kerülték egymást, a veterán GE-menedzserek összejövetelein Immelt persona non grata lett, nehogy a jelenlétével nehéz pillanatokat okozzanak a kollégák Welchnek.
Fox Corp. & 21st Century Fox
Rupert Murdoch → Lachlan és James Murdoch
Amikor kiderült, hogy Rupert Murdoch sajtómágnás lapja, a News of the World belekeveredett magántelefonok lehallgatásába – több híresség és meggyilkolt személy mobilját feltörték, és lehallgatták hangposta-üzeneteiket –, a médiumai jobboldalisága miatt amúgy is sokat kritizált Murdoch integritása újabb csorbát szenvedett. Azóta sokat sakkozott érdekeltségeivel a családfő: a vétkes vasárnapi bulvárlapot bezárta, kettéválasztotta céges birodalmát filmes – 21st Century Fox – és lapkiadó – News Corp. – társaságra. Utóbbit tőzsdére vitte, előbbit pedig 2017-ben eladta a Disneynek 52,4 milliárd dollárért, s az ügyletből kimaradt tévécsatornáit az új Fox Corp.-ba helyezte. Sokáig úgy tűnt, a médiamogul birodalmát a három feleségtől született hat gyerek közül a második házasságából származó Lachlan – a gyerekek közül a harmadik, de az első fiú – veszi át, ám ő 34 évesen viharos sebességgel távozott a családi vállalkozásból.
Lachlan, Rupert és James
Egy évvel fiatalabb öccse, James lépett előre az öröklési sorban: apja 2003-ban kinevezte brit tévés leányvállalata, a BSkyB élére, jóllehet a pozíció kiverte a biztosítékot a nepotizmust emlegető társtulajdonosoknál. James végigszenvedte a mobiltelefon-botrányt apjával, kezdve a parlamenti meghallgatással, az FBI-vizsgálaton át menedzsereik letartóztatási sorozatáig, 2014-ben pedig a MIPCOM tévés vásáron tartott beszédében pozitív menedzserleckét gyúrt az esetből. Inspiráló példaként tálalta, mondván, így vidd keresztül a cégedet a „kihívásokon”. Amikor a Fox tévécsatornák feje, Roger Ailes a MeToo-hullámban előkerülő szexuáliszaklatás-vádak sorába belebukott, Rupert visszahozta a kétpillérű Fox-birodalomba a mellőzött Lachlant, aki most már biztosan a papa utódja lesz a médiakonszern élén. A Sky eladását követően pillanatnyilag James tűnik mellőzöttnek.
Howard Schultz → Kevin Johnson
A kávéházhálózat a minőségi termékskálájával és a társadalmi felelősségvállalásával – az átlagnál magasabb juttatásokkal, a továbbképzésekkel, a helyi közösségek támogatásával – tűnt ki a mezőnyből, ami CEO-példaképpé avatta az olasz kávék sikerességére 1986-ban ráérző Howard Schultzot, akinek az utódját megtalálni nem volt könnyű. A politikailag szókimondó Schultz 2000-ben vezérigazgatóként egyszer már letette a lantot, hogy aztán 2008-ban visszajöjjön a válságban megerősíteni a céget. Végleg 2017-ben távozott a vállalat éléről. Kevin Johnson 2009-ben csatlakozott a Starbucks igazgatótanácsához, 2015-ben átvette az operatív irányítást, 2017-ben pedig kinevezték vezérigazgatóvá. Az 58 éves Johnson hírnévben valószínűleg nem lesz képes megközelíteni elődjét, de siker tekintetében méltó követőnek tűnik: húsz százalékkal növelte a részvényárfolyamot, terjeszkedett Kínában, az Alibabával és az UberEats-cel együttműködve fellendítette a házhozszállítást, saját applikációval pedig 14 százalékra növelte az amerikai piacon a mobilos értékesítések részesedését az árbevételben. A 47 éves vállalat legendás exvezére pedig nemrég bejelentette, hogy talán centrista független jelöltként indul az amerikai elnökválasztáson.