A kkv-k által alkalmazott online marketingeszközök ugyan rendkívül olcsók és hatékonyak, azonban komoly kockázatot hordoznak magukban. Mind az Adwords hirdetéseknél (nemrég változtatott a Google a beállításokon, érdemes utánanézni, minden megfelelően működik-e), mind a hírleveleknél és a cookie-k esetében hatalmas bírságokkal járhat a hírközlési törvény és a reklámjog megsértése  – hangzott el a Piac&Profit által szervezett KKV-AKADÉMIA legutóbbi rendezvényén.

Az Adwords hirdetésekkel kapcsolatban az a csapda, hogy sokszor olyan ügynökségek is használják őket, amelyek nincsenek tisztában a reklámjoggal. „Nem lehet például a legjobb kifejezést használni, ha nem tudjuk a jogosságát megalapozottan bizonyítani. Sokszor az ügynökségek nem hívják fel az ügyfél, a megrendelő figyelmét erre, pedig komoly büntetést kockáztatunk félrevezető reklám miatt” – mondta Ormós Zoltán, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SZEK.org) elnökségi tagja a Piac&Profit rendezvényén.

A spamek – azaz a kéretlen levelek, amelyeket direkt marketing eszközökként az elektronikus kereskedelemről szóló törvény szabályoz – tekintetében két csoportot különböztetünk meg, ezek közül az egyik a hírlevél, amelyet az oldalunkra regisztráló felhasználóknak küldhetünk ki. (Itt olvashatja szakértőnk 10 tippjét, hogy ne a kukában landoljon a hírlevele.)

Mielőtt bármilyen hírlevelet kiküldenénk, mindenekelőtt egy ún. nulladik emailt kell kiküldenünk, amelyben a felhasználó hozzájárulását kérjük promóciós és marketinganyagaink kiküldéséhez a címére. „Amennyiben ezt elmulasztjuk, több hatóság is eljárhat ellenünk, nem érdemes kockáztatni a bírságot” – hívta fel a figyelmet Markó Adrien, a SZEK.org szakértője.

Magyarországon 2010-ben módosították a hírközlési törvényt (2011-ben lépett hatályba), amely alapjaiban módosította a szabályozást, így most már a cookie-k elhelyezése előtt is előzetesen hozzájárulást kell kérni a felhasználótól. „Az adatvédelmi csoportok azt szeretnék elérni, hogy  ne csak az adatvédelmi felhívásban figyelmeztessük a felhasználót, hanem már a látogatás elején felhívjuk a felhasználó figyelmét arra, milyen cookie-kat helyez el az oldalunk a számítógépén. Ezt a szabályt nagyjából a szolgáltatók tíz százaléka tartja be, mivel a magyar szabályozás hagy egy kiskaput: csak hozzájárulást kér a felhasználótól, nem pedig előzetes hozzájárulást, mint az uniós jog. Ennek ellenére érdemes előre hozzájárulást kérni, mivel a felhasználó ilyenkor a Nemzeti Média Hatósághoz fordulhat” – hangsúlyozta a szakértő.