Az ész is hiányzik a magyar mezőgazdaságból

Erősen forráshiányos a hazai agrárium, de még a meglévő lehetőségeivel sem gazdálkodik jól a termelők egy jó része. Ráadásul a megfelelő szaktudás és menedzsment ismeretek hiányából adódóan gyakran ad-hoc és rossz döntéseket hoznak.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Sajnálatos, de régóta ismert tény, hogy a hazai műtrágya-felhasználás messze elmarad a kívánatostól. Míg nálunk az egy hektárra jutó nitrogénhatóanyag-felhasználás 65-70 kilogramm közé tehető, addig a gabonatermesztésben élen járó termelők jellemzően 110-120 kilogrammot juttatnak ki. És ez nem csak a szigorú nitrát rendelet miatt van így.

Magyar kivit szeretne a kormány
A termelési támogatás kiterjesztését kezdeményezte a kivi- és fügetermesztésre Magyarország az Európai Bizottságnál (EB).
Ennek pedig az a következménye, hogy míg a kukorica ötéves hazai termésátlaga hektáronként 6,9 tonna, 12 tonna Új-Zélandon, 11 tonna az USA-ban, 11 tonna Chilében vagy 9 tonna Törökországban. Vagy a búzánál: itthon a hektáronkénti termésátlag hozzávetőlegesen 5 tonna, alig több, mint az 1970-es években, miközben az akkor velünk azonos szintről induló Franciaország már 7-8 tonnánál tart. Igen, lehet, hogy a miénk sokkal jobb minőségű, csak éppen a piac ezt nem fizeti meg.

Ráadásul az itthoni, eleve alacsony tápanyag mennyiség kijuttatásának időzítése és hatóanyag szerinti megoszlása sem jól átgondolt sok esetben – tárta fel egy korábban lezajlott piackutatás a Magro.hu mezőgazdasági piactér szervezésében. Az eredmény számos igen meglepő adatot tartalmaz.

Kép: Pixabay

A gazdák 10%-a nem tudta megmondani, milyen talajtípus található a földjén.

A termelők hozzávetőlegesen 40%-a egyáltalán nem ismeri a saját szántóföldjének az adottságait, mert nem rendelkezik adattal annak sem a nitrogén-, sem a foszfor- sem a káliumellátottságáról. Találomra kiszórják, például, a 8-21-24-es műtrágyát évről-évre, miközben előfordulhat, hogy az egyik hatóanyag a szükségesnél több, így pénzkidobás, a másik pedig az optimálisnál alacsonyabb, így a potenciális termésmennyiségnél kevesebb gabona betakarítását eredményezi.

Többet is ki lehetne hozni a magyar zöldségből
Hiába rendelkezik rendkívül jó környezeti adottságokkal a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés, a rendszerváltás óta szűkülő termőterületen, az uniós átlagtól messze lemaradó termelékenységgel működik. Az OTP Agrár üzletág szakértői szerint az együttműködések erősítésével, a támogatások racionalizálásával és az infrastruktúra fejlesztésével jóval biztosabbá és sikeresebbé válhatna az ágazat.
Hiába a gyártók és forgalmazók ajánlása és a bizonyítottan nagyobb hozam ígérete, a gazdák negyede nem végez őszi alaptrágyázást a kalászosoknál.

A hazai gazdák tudásszintje és tápanyag utánpótlási gyakorlata messze van az optimálistól és a kívánatostól, de hasonló figyelhető meg a növényvédő szerek használatának gyakorlatában is. Ha optimistán szemléljük a helyzetet, van tere tehát a fejlődésnek.

A megoldás a képzés és a szakmai tudásszint emelése

„Semmi okunk arra, hogy a továbbiakban is mindent ugyanúgy csináljunk, mint eddig. Közös érdekünk, hogy a helyzeten javítsunk. Ennek érdekében a Magro.hu idén már harmadszor rendezi meg a KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatát, ahol szakmai partnereivel bemutatja a kukorica- és búzatermesztés teljes ciklusát. A legújabb fejlesztéseket és technológiákat a tápanyag utánpótlás és fajtaválaszték tekintetében éppúgy, mint a növényvédelemben. A cél az, hogy a tudásszint emelkedjen, és a gyakorlat közelítse az optimálisat.” – mondta Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője.

Bill Gates pénzéből fejlesztették a szennyező, nitrogén-alapú műtrágyák utódját
A nitrogén-alapú műtrágyák használata globális probléma, hiszen a nitrogén visszajut a légkörbe, ahol mint a szén-dioxidnál háromszázszor erősebb üvegházgázként fejti ki hatását. Bill Gates, Jeff Bezos és Michael Bloomberg egy olyan trágya-innovációba fektettek pénzt, mely kiválthatná a műtrágyát.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo