Az Európai Részvénytársaság, latin nevén: Societas Europaea (SE) létrehozásának jogszabályi feltételeit az Európai Unió teremtette meg 2004-ben. Annak ellenére, hogy nem túl gyakori ez a társasági forma, számos cégjogi és adótervezési lehetőséget rejt magában.
Legalább két különböző tagállamban alapított és bejegyzett rt. egyesülhet egy európai rt.-vé, amelyet valamelyik érintett tagállamban jegyeznek be. A Magyarországon bejegyzett SE-re nem a hazai gazdasági társaságokról szóló törvény vonatkozik, hanem egy egységes európai uniós rendelet, amely ugyanolyan működési keretet jelent Londonban, Párizsban vagy a magyar cégbíróságon azzal, hogy a magyar SE vonatkozásában az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV törvény további részletszabályokat állapít meg. Az SE valóban megvalósítja a vállalkozások mobilitását az Európai Unió tagállamaiban, melynek előnyeit elsősorban az unió területén működő, regionális terjeszkedési stratégiát folytató vállalkozások aknázhatják ki leginkább. Ez a cégforma biztosítja a lehetőséget, hogy a különböző tagállamokban már működő társaságok határokon átnyúló struktúrává szerveződjenek, tevékenységüket több tagállamban egy cégként folytassák.
A jegyzett tőke minimuma 120 ezer euró – mintegy 30 millió forint –, és a székhely szerinti ország cégbírósága jegyzi be a vállalkozást. A magyar részvénytársasági formára hasonlít leginkább, de vannak különbségek. Például az, hogy külső igazgatóságot kell létrehozni, azaz nem láthatja el a funkciót a saját alkalmazott és a tulajdonosok. Magyar vállalkozás bárhol Európában bejegyeztetheti a cégét ebben a formában, és ahol a gazdasági tevékenységét végzi, az ottani adószabályok és kedvezmények vonatkoznak az SE-re. A kockázati tőkealapok számára is vonzó az átlátható, magasabb szabályozottságú cégforma.
Az alapításkor a társaság ügyvezetésének ugyanabban az államban kell lennie, mint ahol a székhelye található, azonban ezt követően a menedzsment bármelyik uniós tagállamba áthelyezhető. Az SE elsősorban azoknak lehet kedvező választás, akik számos uniós országban fejtenek ki tevékenységet, ugyanis ezt a társasági formát valamennyi tagállam elismeri – magyarázza az e cégformára vonatkozó szabályozást a Piac&Profit szakértője, dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide Ltd jogi igazgatója.
Adóoptimalizálásra is használható
Az SE akkor is átköltözhet egy másik tagállamba, ha emelkednek az adók az adott országban. További adóelőnyöket nyújthat, ha egy holdingfunkciót betöltő SE részére fizetnek ki osztalékot, jogdíjat és kamatot. Számos tagállam adót állapít meg az ilyen jellegű kifizetésekre még akkor is, ha a kifizetés címzettje az unióban van bejegyezve. Néhány tagállam közötti adóegyezmény azonban rögzíti, hogy a két ország között nincs lehetőség az ilyen jellegű kifizetések megadóztatására. Adótervezési szempontból érdemes egy olyan tagállamba bejegyezni az SE székhelyét, amely rendelkezik ilyen megállapodással a kifizetést teljesítő cég országával.
Fontos kiemelni – teszi hozzá dr. Magyar Csaba, hogy a székhely megléte ilyen esetekben nem elegendő feltétel az adóegyezmény alkalmazásához, ugyanis az ügyvezetésnek is a kifizetést fogadó tagállamban kell lennie. Ha az SE nem holdingfunkciót tölt be, hanem leányvállalatként működik, akkor ugyanez a megoldás alkalmazható, csak fordítva kell megközelíteni az osztalék, jogdíj és kamat kifizetését.
