A termékgyártás területén az élelmiszeripar a második legnagyobb munkaadó, és egyben a harmadik legnagyobb termelő.  Ez a szektor állítja elő az ország teljes ipari termelésének több mint 10 százalékát.

Az iparági elemzés szerint a várt bővülést a reálbérek növekedése, az alacsony infláció, az egyes élelmiszerek áfájának csökkentése miatt következhet be, és a folyamatokat erősíti a kormány azon terve is, amely szerint csökkentenék a hal, a zöldség és gyümölcs áfáját.

„A kormány októberben épp azért biztosított 300 milliárd forintot az élelmiszeripar fejlesztésére, mert érzékelte az ágazat legfőbb problémáját: az alacsony hatékonyságot és jövedelmezőséget. Az áfacsökkentés pedig a lakossági fogyasztást visszafogó magas adók negatív hatását ellensúlyozza” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Az italok piacán főleg a sör-szegmensben zajlott átrendeződés. Tavaly a japán Asahi megvette a Drehert, a Molson Coors pedig a Borsodit. A magyar vállalatok, pl. a Zwack vagy a Békési Pálinka főleg a tömény italok között vannak jelen.

Az üdítő-szegmenst a regionális trendnek megfelelően a Coca-Cola és a Pepsi dominálja. Az alkoholos italokra kirótt jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó a kínálat drágulását okozta, ez pedig csökkentette a keresletet.

Az élelmiszer-kiskereskedelemben a Tesco volt a vezető vállalat 2016-ban, 2,5 milliárd eurós árbevétellel.  Ebben a szegmensben tovább nőtt a verseny, de a piac minden szereplőját sújtja a bérnyomás. A Spar például tavaly és idén 40 millió eurót költött a béremelésekre, és jövőre folytatja a bérfejlesztést.

Eközben

a diszkontláncok, az Aldi vagy a Lidl terjeszkednek és egyre több vásárlót csábítanak el a hagyományos láncoktól, mégis az első öt helyen három magyar vállalatot, a Coopot, a CBA-t és a Reált találjuk

– mondta az országigazgató.

A gyártói piac szétaprózottabb, mint a kiskereskedelem. A magyar márkák itt is képesek voltak felvenni a versenyt a külföldi cégekkel, vagy akár le is győzni őket. Így jól szerepelt a Pick Szeged és a Gyermelyi is.

Az élelmiszer-kereskedelemre korábban jellemző áfacsalásokat az EKÁER-rendszerrel és az online pénztárgépekkel sikerült visszaszorítani, de még mindig gyakoriak az étolajjal, kávéval, vagy akár élelmiszer-adalékokkal kapcsolatos pénzügyi-gazdasági bűncselekmények.

Méri Dániel, az Atradius kockázatelemzője szerint ugyanakkor biztató, hogy a beszállítók óvatosabbak lettek, és egyre gyakrabban kérik az ismeretlen partnerek vizsgálatát a hitelbiztosítóktól, amivel például az olyan csalásokat meg lehet előzni, amikor egy bűnöző egy fiktív vállalat képviselőjének adja ki magát és így rendel hitelre árut.

Az Atradius tapasztalata szerint a magyar élelmiszeriparban a számla kiállításától a fizetésig 30-60 nap telik el.  A késedelmes fizetések, a nemfizetések és a fizetésképtelenségek száma az elmúlt évben nem nőtt. – „Ugyanakkor a fizetésképtelenségi ráta a szektorban tavaly 3,5% volt, míg a gazdaság egészének átlaga 2,7% körül alakult. Emellett az elmúlt években több élelmiszer-nagykereskedő ment csődbe, mint korábban.  A magyar élelmiszeriparra általánosan jellemző a magas tőkeáttétel és a banki, valamint a szállítói finanszírozástól való erős függőség” – mondta Méri Dániel.