Adatbiztonsági és munkavédelmi okokra hivatkozva a Volkswagen konszern egy belső körlevélben betiltotta a Pokémon Go játékot üzemi területein - számolt be csütörtökön a Bild című lap értesülésére hivatkozva a német Automobilwoche hírportál. A Volkswagen egyúttal megtiltotta a játékalkalmazás telepítését is a munkahelyi mobiltelefonokra.
A szabály mögött ésszerű biztonsági megfontolások állnak: a munkavállalók az autógyártó üzemben, ha lehet, ne csámborogjanak az automata gyártósorok között a képzelt lényekre vadászva. Ugyanakkor az intézkedés, - főleg, hogy napvilágra került, - többet árt a Volkswagennek, mint használ. Azt az üzenetet közvetíti ugyanis, hogy az autógyártó óriás beleavatkozik abba, hogy a munkavállalók milyen alkalmazásokat használnak a telefonjukon. Ez pedig biztos, hogy nem tesz jót a cég munkáltatói márkájának. Valószínűleg egyetlen cég sem szeretné, ha egy ostoba szabály miatt emlékeznének rájuk az emberek, nem pedig mondjuk a termékeik minősége miatt. Nem ez az egyetlen olyan furcsa munkáltatói szabály, amely többet árthat, mint használhat: a Business Insider tucatnál is több fölösleges munkáltatói regulációt gyűjtött össze, ezekből szemezgettünk most néhányat.
Tilos az ásványvíz, egy pohár víz, csak egy slukkra
Amikor a magyar munkavállalók a védőital miatt panaszkodnak, gondoljanak csak arra, hogy az Egyesült Államokban sem lehet kolbászból a kerítés. A Business Insider cikke szerint egyáltalán nem számít ritkaságnak, hogy tilos máshol vásárolt ásványvizet bevinni a munkahelyre, ahol üzemben van egy italautomata. Egy alabamai logisztikai cég irodájában ennél is tovább mentek: a vizes ballonból csak egy decis, kis pohárral ihatnak a dolgozók, és csak akkor, ha egy húzásra megisszák.
Minden e-mailnek legyen célja!
Egy Detroit-i cégnél dolgozók csak akkor tudnak e-mailt küldeni, a céges szerverről, ha előtte egy kis menüben kiválasztják, hogy mi az elektronikus levél célja. Lehet például „szabadnap”, vagy „meghívás meetingre”. Ám még mindig jobban jártak, mint egy floridai cég dolgozói, akik nem mozdíthatják el az irodában a feng shuinak megfelelően elrendezett bútorokat. Nem vicc: egy centivel sem.
Szintén Floridából származik a munkahelyi ellenőrzés iskolapéldája: egy kereskedelmi cég székházát csak akkor hagyhatják el a dolgozók a munkaidő alatt, ha részletesen közlik a recepción, hová mennek és mikor térnek vissza. New Yorkban egy menő kávézóban csak meghatározott hosszúságú szakállal rendelkezők dolgoznak: nincs átmenet, nincs kompromisszum, akinek nem elég hosszú a szőrzete, addig nem mehet dolgozni, amíg el nem éri a kellő méretet. Egy japán kormányzóságban viszont tiltott mindennemű arcszőrzet viselése. Ennél lazábban kezelte a férfiúi büszkeség forrását egy Seattle-i cég, itt is tilos volt ugyan a szakáll, de bajuszt lehetett növeszteni, azonban csak a teljesen kinőtt, ápolt bajuszt fogadják el „munkára alkalmas viseletként”, aki még növeszti, annak szabadságot kell kivennie, a borosta ugyanis nem megengedett.
Dobozt emelni tilos!
Egy jogi cégnél tilos csak úgy emelgetni a dobozokat, még a legapróbb súlyt is kocsival, vagy kézitargoncával kell szállítani. érthető: ha az alkalmazott megemeli a dobozt és megroppan a háta, beperelheti a munkaadóját. De már sokkal nehezebb értelmezni annak a hipermarketnek a szabályait Georgia államban, amely a kalap, vagy sapka viselését tiltja meg a dolgozóinak: télen és a szabadban dolgozóknak is. Máshol viszont az egyéni önkifejezést nem tiltják, egy IT-fejlesztő cég irodájában lehet az asztalon személyes tárgyat tartani, de csak egy darabot, tilos volt viszont bármilyen élelmiszert tárolni az asztalon. A botrány akkor robbant ki, amikor az egyik dolgozó a kirúgása előtti utolsó leheletéig állította, hogy az asztalán lévő banán, az ő kiválasztott személyes tárgya.
Egy vállalat sikere azonban egyre inkább függ attól, hogy milyen sikerrel képes önmagát eladni a munkaerőpiacon. Az Aon Hewitt nemzetközi humántanácsadó és az AIESEC nemzetközi nonprofit szervezet Munkáltatói Márka Kutatásának a tapasztalatai szerint a vállalatok employer brandjének alakításában a szájreklám és a munkatársi ajánlás ereje a legnagyobb: ahogy a vállalat munkavállalóinak elkötelezettsége nő, úgy lesz egyre nagyobb azok aránya, akik szívesen ajánlják a céget álláskereső ismerőseiknek. Ha magas az elkötelezettség, így az ajánlási index is, a kollégák motiváltak a magas teljesítményre, ezáltal nőnek az üzleti eredmények és a minőség, a lánc végén pedig a fogyasztók is elégedettek, és továbbajánlják a terméket vagy szolgáltatást. Így nő a vállalat vonzereje a munkaerőpiacon. Viszont ha ilyen szabályokról mesélnek nekik az ott dolgozók, vagy olvasnak erről a sajtóban, szinte biztos, hogy nem ezeket a cégeket fogják választani. Érdemes tehát több szempontból is meggondolni, hogy egy szabály, ami értelmesnek tűnhet, mennyit árthat nekünk.
