Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott (…) termék értékesítése igazoltan külföldre, de a Közösség területére egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek. Mindez független attól, hogy a küldeménykénti feladást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi.
Tehát az ilyen Közösségen belüli termékértékesítés esetén (webshopból való megrendelés, és értékesítés), amikor is a megrendelő adóalany, 0%-os áfát kell fizetnie a webáruháznak. A számlát az adott országban kiadott EU-s adószámára kell kiállítani, (beszerzési) áfalevonási jog él ebben az esetben. Ha azonban nem másik EU-s országbeli adóalany a vásárló, vagy nem rendelkezik tagállami adószámmal, akkor meg kell fizetni a magyar áfát.
Az adómentesség feltételei:
– a vevő más tagállamban közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen, és az a kiállított számlán szerepeltessék, – a termék az értékesítés következményeként igazoltan (pl. fuvarokmány) más tagállamba jusson el
A fuvarokmánynak vagy egyéb, korábbi cikkünkben felsorolt igazolásnak az eset összes körülményei figyelembevételével kell alkalmasnak lennie arra, hogy hitelt érdemlő módon igazolja a termék más tagállamba történő megérkezését. A szabályokról itt olvashat részletesebben.
Mit néz a NAV?
Amennyiben az adóalany olyan fuvarokmányt vagy más igazolást csatol, amely az elvárt formai feltételeknek ugyan megfelel, de az eset összes körülményei alapján mégsem állapítható meg hitelt érdemlő módon, hogy a termék más tagállamba került (pl. az adóhatóság tudomására jut, hogy a beraktározási okmányt kibocsátó raktár alapterületén fizikailag nem fér el az áru), akkor a szóban forgó igazolás nem alkalmas az Áfa tv. 89. §-ában meghatározott joghatás kiváltására.
Elképzelhető olyan eset is, hogy az adózó az összes igazolással rendelkezik, azonban az eset összes körülményeiből nem állapítható meg, hogy a kiszállítás megvalósult (pl. az igazolást kibocsátó ellen közokirat-, illetve magánokirat hamisítás gyanúja miatt büntetőeljárás indul).
Ennek az ellenkezője is igaz: előfordulhat olyan eset is, amikor az adóalany egyetlen kereskedelmi okmánnyal is hitelt érdemlő módon igazolja a kiszállítás tényét. Annak érdekében, hogy a fuvarokmány vagy más igazolás hitelességét (pontosabban a kivitel megtörténtét) meg lehessen vizsgálni, az adóhatóság kiegészítő igazolásokat kérhet.
