A válság ellenszere a folyamatos alkalmazkodás

Az európai gazdaság versenyképessége, a munkahelyek biztonsága egyre inkább múlik azon, hogy képesek-e alkalmazkodni az uniós cégek a globális gazdasági válság miatt kialakuló új kihívásokhoz – derült ki egy nemzetközi felmérésből.

Egy uniós támogatással megvalósuló, magyar, cseh és szlovén részvétellel zajló projektben a válság által kikényszerített vállalati szerkezetátalakítások részleteiről készítettek felmérést az elmúlt hónapok során. A projekt hazai szakmai partnere a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) volt. A projekt során mindhárom országban több tucatnyi mélyinterjút végeztek vállalatvezetők részvételével. Többek között a szerkezetátalakítások, a létszámcsökkentések-növelések kérdése, a vállalati képzések témaköre és az új munkaerő alkalmazásának részleteire kérdeztek rá. A hazai felmérésből kiderült, hogy a magyarországi vállalatok 42%-a tervezi megváltozatni a működési rendszerét, míg mindez a 2008-as periódus előtt csupán 24% volt. Érdekesség ugyanakkor, hogy például az egyes munkafolyamatok kiszervezésében már csak 32%-uk gondolkodik, míg ugyanez 4 évvel ezelőtt még 38% volt.

Egyértelműen kiderült a válaszokból, hogy a válságra adott jó válaszok nem az egyszeri átalakítások, létszámleépítések és költségcsökkentések lehetnek, hiszen mindez csak rövid időre oldja meg az adott cég problémáját. Ehelyett sokkal jobb irány a folyamatos innováció és az alkalmazkodási képesség beépítése a vállalati stratégiába.

„Válság esetén mindig a finanszírozás kerül a középpontba, a fejlesztések leállítása, a költségek megtakarítása. A Szatmári konzervgyár úgy döntött, hogy fejlesztésközpont válságstratégiával küzd a túlélésért. Három fő feladatunk volt a szervezetünk tekintetében: a menedzsment felkészítése arra, hogy érzékeny legyen az állandóan változó környezet adta problémákra. Vállalati kultúra fejlesztése nélkül nincs kilábalás a válságból, így erre a területre is fokozott figyelmet fordítottunk, valamint a humán erőforrásra, hiszen egy hátrányos helyzetű térségben dolgozunk, ahol nyáron négyszer annyian dolgoznak, mint ősszel. A válságstratégiánkat értékelve azt gondolom, hogy jó döntés volt a fejlesztésalapú megközelítés, jól ítéltük meg a termék pozícionálását és a piac mozgását, azonban rosszul ítéltük meg a költségelvonásokat. Tudomásul kell venni, hogy a KKV szektornak a költségtűrő képessége alacsony, az egyes költségelemeknek sokkal jobban összhangban kell lennie, nem lehet ezeket egymástól függetlenül, mind ráterhelni a kis- és közép vállalatokra. A KKV-k válságból való kilábalásának egyetlen útja, ha a rájuk terhelt költségek csökkennek, egyébként nemzetközi szinten is alul maradunk a versenyben”– mondta el az MGYOSZ által decemberben rendezett konferencián Dr. Szórádi Sándor, a Szatmári konzervgyár Zrt. tulajdonosa.

„A nehezebb gazdasági helyzetben, hazai és régiós szinten is érzékelhetően csökkenő kereslet mellett az átalakításoknak, elsősorban a munkaszervezésnek, az innovációnak, és a munkaerő képzésnek van nagy jelentősége. Biztonság és minőség, ebben hiszünk, hiszen az élelmiszergyártás bizalmi szakma. Új technológiák, megújuló termékek és saját beszállítói hálózat, mindezek kiemelt területei tevékenységünknek. Azt gondolom, ezen értékeknek köszönhető, hogy az elmúlt években is stabil, sőt növekvő árbevétellel és számos hazai, nemzetközi díjjal rendelkezünk. Jelentős export tevékenységünk van, a világ számos pontjára, idei évtől Dél-Amerikába is szállítunk”– ismertette gondolatait a konferencián Dr. Losó József, a Mirelit Mirsa Zrt. tulajdonosa.

A hazai vállalatvezetők a képzési lehetőségekről, és a munkaerő-felvételről is számos kérdésre válaszoltak a felmérésben. A megkérdezett cégvezetők 50%-a mondta azt, hogy nem változtatott a vállalati képzésekre szánt források szintjén, ugyanakkor 26%-uk enyhén, míg 5% erősen csökkentette azokat az elmúlt időszakban. Összességében 19%-uk válaszolt úgy, hogy növelte az elmúlt időszakban az ilyen jellegű kiadásait. A megkérdezettek 84%-a mondta azt, hogy speciális tudással rendelkező, kifejezetten az adott iparág-technológia szakismereteivel rendelkező munkaerőre van szüksége, és csak 16% keresett általános (nyelvismeret, számítástechnikai ismeretek, kommunikációs képességek) ismeretekkel rendelkező munkatársat. A saját munkaerő, és annak képzésének jelentőségét az is jól alátámasztja, hogy a vállalatvezetők 75%-a tervezi „házon belül”, átképzésekkel, tréning programokkal megoldani a munkaerő szükségletét, 22% egyáltalán nem tervez bővítést, míg mindössze 3% tervezi azt, hogy munkaközvetítő csatornákon keresztül keresi majd meg esetleges új alkalmazottait.

Véleményvezér

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.
Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium

Több száz pedagógust vert át a Belügyminisztérium 

A pórul járt pedagógusok minden bizonnyal beperlik a Belügyminisztériumot.
Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival

Magyar Péter szerint választási csalás történt a külföldön élő magyarok szavazataival 

Valami bűzlik Dániában mondaná Shakespeare.
Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve

Orbán Viktor kormányzása óta nagyot zuhantak a magyar nyugdíjak GDP arányosan nézve 

Mennyire becsüljük meg nyugdíjasainkat?
Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester

Megbukott a lombkorona nélküli lombkoronasétányt építő polgármester 

A vidéket még mindig a Fidesz uralja.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo