A Hamisítás Elleni Testület (HENT) felmérése arra kereste a választ, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a cégek a hamisításról, mekkora problémát jelent ez számukra, tudnak-e arról, hogy termékeiket hamisítják, fellépnek-e a hamisítókkal szemben és hogy milyen figyelmet fordítanak termékeik, szolgáltatásaik védelmére.
A felmérésből kiderül, hogy a vállalkozások negyedének ágazatát rendkívül károsan érinti a hamisítás, a megkérdezettek 40 százaléka számára pedig a közepesnél nagyobb mértékben jelent problémát a hamisítás. A vállalatvezetők egynegyede válaszolt úgy, hogy számukra nem jelent ez problémát – ismertette az eredményeket Bendzsel Miklós, a HENT elnöke.
Az átlagosnál nagyobb problémát jelent a hamisítás azon cégeknél, melyek a textília, a ruházati és bőrtermékek gyártása, valamint a számítástechnikai, elektronikai, optikai termékek gyártása területén működnek. A gyártással foglalkozó vállalatok 28 százalékának van tudomása arról, hogy termékét hamisítják. Közülük csaknem minden második tapasztalta hamisított termékeik interneten történő értékesítését. A cégek számára a hamisítás elsősorban az okozott gazdasági kár, a vállalati presztízsveszteség és márkájuk értékének csökkenése miatt káros.
Bár a hamisítás elítélésében szinte tökéletes az egyetértés, és az érintett vállalatok komoly gazdasági kárról számolnak be, a relatív többség (52 százalék) nem tesz semmit a hamisítás megakadályozására. Az interneten tapasztalható jogsértésekkel szemben például csak a vállalatok 12 százaléka lép fel. A hamisítással kapcsolatos jogtudatosság közepes mértékű, az összes megkérdezett 44 százaléka válaszolt úgy, hogy ismeri a hamisítás jogkövetkezményeit. Márkavédelemmel a megkérdezett vállalatok 40 százalékánál ugyanakkor nem foglalkozik egyetlen munkatárs sem.
A cégek kis mértékben használják az iparjogvédelmi eszközöket, például a szabadalmat, védjegyet a szellemi termékeik védelmére. A megkérdezett vállalatok mindössze 24 százaléka rendelkezik bármilyen iparjogvédelmi oltalommal.
