hirdetés

A tudatos tervezés nem luxus

Nincs stratégiai tervezés, sem utódlás sem egyéb területen a hazai kkv-knál - ez derült ki a CIB Stafétabot kutatásából. A cégvezetők azonban viszonylag realistábbak lettek, nem a folyamatos növekedést, csak a cég stabil működését és a vevők megtartását látják az igazi sikernek.
hirdetés

Mi a siker?
A kutatás azt is megmutatta, hogy a vállalatvezetők többsége számára egy sikeres cég legfontosabb alapismérve az elégedett, visszajáró vevőkör, a megbízhatóság és a stabilitás, csak ezután következnek a siker alapvető ismérvei között a jó stratégia, a jó kommunikáció, valamint a folyamatosan növekvő árbevétel és nyereség. Vagyis nem a bevétel minden áron való maximalizálására koncentrálnak a cégek, hanem a forrásra, ahonnan az származik – a bevétel helyett maga a vevő került a középpontba. A cégvezetők szerint versenyelőnyt a minőségi termékek, a szolgáltatások, a jó kapcsolatok és a kiváló munkatársak biztosítják számukra. A kkv-k vezetői a cégvezetés során a legfontosabb prioritásnak a vállalat működésének stabilitását tekintik, emellett szintén fontos a piaci pozíció megtartása és javítása is. A vállalat növekedését a válaszadók 70 százaléka tartja fontosnak.
Van hova fejlődnie a hazai kkv-knak a tudatos tervezést illetően. A CIB Stafétabot Kutatásából többek között kiderül: a magyar kkv-k 80 százaléka rendelkezik üzleti tervvel, de több mint felük az adott évre, vagy maximum csak egy-két évre tervez előre, 18 százalékuk egyáltalán nem szokott stratégiai tervet készíteni és mindössze 3 százalékuk tervez öt évnél hosszabb időre. Akinek van üzleti terve, azok közül is mindössze 37% módosítja azt évente, ez pedig súlyos hiba – mondta el Szabados Richárd a CIB Bank kkv üzletágának igazgatója.

Tervezni és újratervezni is kell

Akik nem, vagy csak alig foglalkoznak üzleti tervezéssel, azok jellemzően két motiváció alapján irányítják így az üzletet – mondta el a szakember a Piac&Profit kérdésére. Az egyik eset, amikor a cég nehéz helyzetben van, és szinte egyik napról a másikra él, ilyenkor valóban nem nagyon lehet évekre előre döntéseket előkészíteni. A másik és Szabados szerint sokkal veszélyesebb csoport tagjai viszont magabiztosságukban döntenek úgy, hogy nem készítenek a/b/ és c változatokat az üzleti tervben. Pedig a válság tapasztalata egyértelműen megmutatta, hogy a legbiztosabbnak tűnő bevételi forrás is elapadhat akár egyik napról a másikra, fontos tehát tudni, mihez nyúljon a cég ilyen esetben.

Bizonytalanságok a cégvezetés utódlása terén
Az utódlás tervezését illetően is csak kismértékben tudatosak a cégvezetők, ugyanis a megkérdezett vállalatok kétharmadánál nincs arra vonatkozó elképzelés, hogy ki veszi át a stafétabotot. Pedig a hazai családi vállalkozások jelentős része áll generációváltás előtt. Az összes megkérdezett 34 százaléka gondolkodott már az utódlás kérdésén, a cégekben pedig tulajdonosként is jelen lévő cégvezetők közel fele (47%) tett így. A tulajdonos-vezetők 54 százaléka már ki is jelölte az utódot. Az ő esetükben 84 százalékban marad családon belül a cég vezetése. Érdekesség, hogy az egyvezetős vállalkozások jellemzően magasabb arányban gondolkodtak már el az utódlás kérdésén, mint a több vezető irányítása alatt működő cégek – fejtette ki Bacher János, a Gfk. ügyfélkapcsolati igazgatója. Szabados Richárd a tapasztalatok alapján hozzátette, a többségében a tulajdonos által irányított magyar kkv-k vezetői természetes módon sokszor úgy gondolják, nincs megfelelő ember a cég átvételére. Fontos azonban tudatosítani, hogy egy új vezető természetesen másképp, de egyáltalán nem biztos, hogy rosszabb eredménnyel vezetné a céget. Folyamatos problémát okoz a hazai vállalkozásoknak a fiatal generáció vállalkozói hajlandóságának alacsonysága. Talán emiatt is sok esetben bár a családon belül marad a cég irányítása a generációváltás után, nem egyenes ágon, hanem például a leszármazottak élettársain keresztül viszik tovább a céget.
Még a legjobb üzleti tervet is felül kell vizsgálni évente, hiszen a külső körülmények miatt szükség lehet változtatásokra. A túlzott elbizakodottság egy felívelő időszakban sok problémát okozhat, ha nincsen alternatív túlélőterv. A megszokott ív szerint – ahogy a szakember mondja – a megrendelések növekedése kapacitásbővítést kíván, ami növekvő finanszírozási igényt jelent a vállalkozások részéről. Ez viszont a kamatterhek növekedésével jár együtt, ezért fontos tervet készíteni arra az esetre, ha az „első láncszemben” valamilyen változás következik be, vagyis csökken a megrendelések száma.  Érdekes jelenség az üzletágvezető szerint, hogy míg korábban a faktoring szinte szitokszónak számított a kkv-k körében, hiszen az ügyfelek számára azt jelezte, hogy valami probléma van a cégben, amit át kell hidalni, mára ez jelentősen megváltozott. A hosszú fizetési határidők miatt, amelyekre a kis cégek nem tudnak hatással lenni, a faktoringot egyre több cég használja. Ugyanakkor egyre többen „csábulnak el” a rövidtávú hitelek kínálta lehetőségeknek is, amelyek szabad felhasználású tartalékot képezhetnek. Érdemes azonban figyelni, hívta fel a figyelmet Szabados, nehogy a két finanszírozási forma együtt már túlságosan nagy adósságszolgálatot jelentsen egy cégnek. A CIB szakember összességében úgy látja, hogy a finanszírozók szerepe felértékelődött a biztonságos működés megteremtésében, edukálniuk kell a vállalkozásokat.

A legjobbakért lesz verseny

A Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakaszával kapcsolatban a szakember úgy vélekedett, önmagában nem jelent segítséget, mindössze a havi pénzügyi terhelést könnyíti valamelyest a program. Üdvözölte, hogy a második szakasz elsősorban új hitelekre áll rendelkezésre és úgy vélekedett, hogy az igények az első szakaszhoz hasonlóan felülmúlják majd a rendelkezésre álló keretet. Ugyanakkor félő, hogy a program hatására kevésbé átgondolt beruházásokba is belefognak a vállalkozások. Hogy ez elkerülhető legyen, a bankok működhetnek szűrőként, hogy  tényleg csak a versenyképes ötletek kapják meg a finanszírozást. Az igazán jó ötletekért viszont versenyfutás lesz – fogalmazott a szakember. Nem ért egyet Nagy Mártonnak, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatójának korábbi felvetésével, miszerint akár nagyobb kockázatú vállalkozási hitelek is finanszírozhatók lesznek az NHP keretei között – tette hozzá a Piac&Profit kérdésére válaszolva.

Ki dönt?
A CIB Bank megbízásából a GfK Hungária által készített CIB Stafétabot Kutatásban 800 magyar kkv döntéshozóját kérdezték a cég sikertényezőiről, utódlási elképzeléseiről és vállalatvezetési modelljeikről. A 100 millió és 10 milliárd forint közötti árbevételű vállalatok körében végzett reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a kkv-k túlnyomó többsége, 86 százaléka teljes egészében magyar tulajdonban van és háromnegyedüknél a cégvezető egyben a tulajdonos is. A vizsgált vállalatok 42 százalékát egyetlen vezető irányítja, de 40 százalékuk szinte minden kérdésben konzultál a kulcsemberekkel a döntések meghozatala előtt – érdekes módon a legkevésbé a pénzügyi természetű döntések meghozatalakor kérik ki mások véleményét. A cégvezetők jellemzően lojálisak a vállalathoz: a válaszadó vállalatok több mint felénél (55%) egy ügyvezető volt az elmúlt 10 évben.
hirdetés

Véleményvezér

Szenzáció, egy fideszes megdicsérte Hadházy Ákost

Szenzáció, egy fideszes megdicsérte Hadházy Ákost

Az uniós pénzből épített fideszes lombkorona nélküli lombkoronasétány még a kormánypártiakat is összezavarta.
A kormány különadói berobbantották a kínai kisboltok forgalmát

A kormány különadói berobbantották a kínai kisboltok forgalmát

A Magyarországon dolgozó kínai kiskereskedők boldogan dörzsöhetik a tenyerüket.
Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Az ukrajnai háború ott tart, hogy minden oldal mindent elővesz a hadi spájzból, ami még működik.
Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

A korrupció ellen harcoló független képviselő Orbán Viktort hivatali visszaélés miatt jelentette fel, Mészáros Lőrincet csalásért.
Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Már semmi nem a régi. Korábban az euró bevezetése egy országban komoly inflációt okozott, most viszont Horvátországban meglepetést.
Rekord a 100 éven felüliek számában

Rekord a 100 éven felüliek számában

A világjárványt követően általános jelenség volt, hogy mindenütt csökkent a várható élettartam. Japánban viszont meghaladta a 90 ezret a 100 éven felüliek száma.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo