Van hova fejlődnie a hazai kkv-knak a tudatos tervezést illetően. A CIB Stafétabot Kutatásából többek között kiderül: a magyar kkv-k 80 százaléka rendelkezik üzleti tervvel, de több mint felük az adott évre, vagy maximum csak egy-két évre tervez előre, 18 százalékuk egyáltalán nem szokott stratégiai tervet készíteni és mindössze 3 százalékuk tervez öt évnél hosszabb időre. Akinek van üzleti terve, azok közül is mindössze 37% módosítja azt évente, ez pedig súlyos hiba – mondta el Szabados Richárd a CIB Bank kkv üzletágának igazgatója.

Tervezni és újratervezni is kell

Akik nem, vagy csak alig foglalkoznak üzleti tervezéssel, azok jellemzően két motiváció alapján irányítják így az üzletet – mondta el a szakember a Piac&Profit kérdésére. Az egyik eset, amikor a cég nehéz helyzetben van, és szinte egyik napról a másikra él, ilyenkor valóban nem nagyon lehet évekre előre döntéseket előkészíteni. A másik és Szabados szerint sokkal veszélyesebb csoport tagjai viszont magabiztosságukban döntenek úgy, hogy nem készítenek a/b/ és c változatokat az üzleti tervben. Pedig a válság tapasztalata egyértelműen megmutatta, hogy a legbiztosabbnak tűnő bevételi forrás is elapadhat akár egyik napról a másikra, fontos tehát tudni, mihez nyúljon a cég ilyen esetben.

Még a legjobb üzleti tervet is felül kell vizsgálni évente, hiszen a külső körülmények miatt szükség lehet változtatásokra. A túlzott elbizakodottság egy felívelő időszakban sok problémát okozhat, ha nincsen alternatív túlélőterv. A megszokott ív szerint – ahogy a szakember mondja – a megrendelések növekedése kapacitásbővítést kíván, ami növekvő finanszírozási igényt jelent a vállalkozások részéről. Ez viszont a kamatterhek növekedésével jár együtt, ezért fontos tervet készíteni arra az esetre, ha az „első láncszemben” valamilyen változás következik be, vagyis csökken a megrendelések száma.  Érdekes jelenség az üzletágvezető szerint, hogy míg korábban a faktoring szinte szitokszónak számított a kkv-k körében, hiszen az ügyfelek számára azt jelezte, hogy valami probléma van a cégben, amit át kell hidalni, mára ez jelentősen megváltozott. A hosszú fizetési határidők miatt, amelyekre a kis cégek nem tudnak hatással lenni, a faktoringot egyre több cég használja. Ugyanakkor egyre többen „csábulnak el” a rövidtávú hitelek kínálta lehetőségeknek is, amelyek szabad felhasználású tartalékot képezhetnek. Érdemes azonban figyelni, hívta fel a figyelmet Szabados, nehogy a két finanszírozási forma együtt már túlságosan nagy adósságszolgálatot jelentsen egy cégnek. A CIB szakember összességében úgy látja, hogy a finanszírozók szerepe felértékelődött a biztonságos működés megteremtésében, edukálniuk kell a vállalkozásokat.

A legjobbakért lesz verseny

A Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakaszával kapcsolatban a szakember úgy vélekedett, önmagában nem jelent segítséget, mindössze a havi pénzügyi terhelést könnyíti valamelyest a program. Üdvözölte, hogy a második szakasz elsősorban új hitelekre áll rendelkezésre és úgy vélekedett, hogy az igények az első szakaszhoz hasonlóan felülmúlják majd a rendelkezésre álló keretet. Ugyanakkor félő, hogy a program hatására kevésbé átgondolt beruházásokba is belefognak a vállalkozások. Hogy ez elkerülhető legyen, a bankok működhetnek szűrőként, hogy  tényleg csak a versenyképes ötletek kapják meg a finanszírozást. Az igazán jó ötletekért viszont versenyfutás lesz – fogalmazott a szakember. Nem ért egyet Nagy Mártonnak, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatójának korábbi felvetésével, miszerint akár nagyobb kockázatú vállalkozási hitelek is finanszírozhatók lesznek az NHP keretei között – tette hozzá a Piac&Profit kérdésére válaszolva.