Mi az a TAO támogatás?
A TAO támogatásokról, és azok felhasználásáról sokszor és sokat olvashattunk már. A rendszert bemutató szakmai cikkek azonban jellemzően csak az esetleges visszaéléseket mutatják be, a sikeresen és jól felhasznált TAO támogatásokkal nemigen foglalkoznak. Így jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy „De mi az a TAO támogatás?" „Kik adhatják?” vagy „Csak stadionépítésre használható a TAO támogatás?”.
Az alábbiakban közérthetően igyekszünk ezért a TAO támogatások rendszerét bemutatni, felvillantva azokat a területeket is, ahol a támogatások felhasználása is sikeresen és jól működik.
Kiket érint ez a lehetőség? Milyen szervezeteket, célokat lehet támogatni?
A TAO támogatással a társasági adót fizető cégek bizonyos szervezeteket, vagy célok megvalósulását támogathatják úgy, hogy közben még anyagi előnyük is keletkezik a támogatás nyújtásából. Leegyszerűsítve: a cégek kevesebb társasági adót fizetnek az államnak, amely összeg így a támogatott szervezethez kerül, amely azt bizonyos célok megvalósulása érdekében felhasználja.
Következésképpen csak azok a cégek tudnak élni a TAO támogatással járó előnyökkel, akiknek van társasági adófizetési kötelezettsége (praktikusan nyereségesek), így van miből támogatniuk.
A következő szervezeteket és célokat tudjuk támogatni:
- a kiemelt sportágakban (kosárlabda, futball, kézilabda, vízilabda, jégkorong, röplabda) tevékenykedő sportszervezeteket,
- az előadó-művészeti szervezeteket
- a filmgyártást (magyar vagy Magyarországon gyártott külföldi filmek megvalósulását).
A társasági adóban jelenleg két támogatási rendszer működik, amelyekben közös, hogy mindkettőhöz tényleges anyagi haszon kapcsolódik, azonban a támogatás nyújtásának módja, az anyagi előny realizálásának módja, mértéke, és az adminisztratív kötelezettségek eltérnek:
- a közvetlenül megvalósuló, adókedvezményre jogosító támogatás és
- az adóhatóságon („NAV”) keresztül felajánlás / rendelkezés útján történő, adójóváírásra jogosító, 2015. óta működő támogatás.
- Az adókedvezményre jogosító támogatás esetén közvetlenül kell utalnunk a támogatás összegét a kiválasztott szervezet számára. A támogatás összegét (hogyha az kevesebb, mint az összes társasági adófizetésünk 70%-a) teljes egészében közvetlenül le lehet vonni az adóból, így ezzel lényegében ahelyett, hogy adófizetésre költöttük volna a pénzünket, támogattunk. A nettó anyagi haszon pedig úgy keletkezik, hogy a cég el is számolhatja költségként a támogatás összegét, amely összeg így csökkenti társasági adóalapját, tehát a támogatás összegének 9%-ával kevesebb adót kell fizetnünk.
Viszont szemben a támogatással, amit bár kifizetünk, de a szervezettől nem kapunk és nem kaphatunk cserébe semmit, a kiegészítő támogatás összegének terhére reklámozhatja cégünket az adott szervezet. A támogatott részéről pedig a kiegészítő támogatás összege szabadabban felhasználható.
Az adójóváírásra jogosító támogatás (adófelajánlás) esetén a szokásos módon megfizetjük a társasági adóelőleget, adót és a bevallásunkban / külön nyilatkozatban rendelkezünk arról, hogy annak az összegnek egy részét (végeredményben az éves adófizetési kötelezettség legfeljebb 80%-át) a NAV utalja el az általunk kijelölt támogatott szervezetnek. Az előny ez esetben úgy érvényesül, hogy a támogatás összegének bizonyos százalékát (maximálisan 7,5%-át) egyszerűen megkapjuk a NAV-tól úgy, hogy jóváírja az adószámlánkon.
Kiegészítő támogatás (amely után nem részesülünk adójóváírásban) csak sportszervezetek esetében van, azonban ez esetben is köthetünk szponzori szerződést. Tehát például ha elég nagy összeggel támogatunk, kérhetjük, hogy megjelenjen a cégnevünk, logónk valamely következő itt megrendezett világversenyen vagy akár az országos bajnokság egyes fordulóiban.
Annak érdekében, hogy maximalizáljuk a TAO támogatásokban rejlő adóelőnyt, érdemes a támogatás nyújtása előtt kalkulációt készíteni.
Fontos, hogy a két rendszer (adókedvezmény és adójóváírás) nem alkalmazható párhuzamosan, tehát érdemes már az adóév elején eldönteni, hogy adott évben melyik rendszer szerint szeretnénk támogatni.
Az adónkból felajánlás útján megvalósuló támogatás egyre jobban kezdi kiszorítani a régebb óta működő adókedvezményre jogosító támogatást, ugyanis
- egyszerűbb az adminisztrációja, ezért kisebb az esély rá, hogy adminisztratív hiba folytán nem valósul meg a támogatás, vagy nem tudjuk a hasznot realizálni;
- nagyobb a haszon - több pénz marad a cégben;
- ugyanakkora társasági adófizetési kötelezettséget feltételezve nagyobb összeggel tudunk támogatni, mint az adókedvezményes rendszerben;
- nem kell előre megfinanszírozunk a támogatást, ugyanis az adóelőleget / adót amúgy is megfizetnénk és megspóroljuk az utalás bankköltségét is;
- sportszervezetek kivételével nincs kiegészítő támogatás.
Természetesen év közben is bármikor adható TAO támogatás, ezért ez a téma mindig aktuális.
Az adókedvezményes rendszerben viszont arra érdemes figyelni, hogy az anyagi előny, az adókedvezmény a támogatás nyújtásának időpontjától függetlenül leghamarabb az év végi feltöltéskor érvényesíthető. Az adókedvezményes rendszerben adott TAO támogatások szezonja ezért jellemzően az év vége, hiszen az ekkor adott támogatást nem kell sokáig finanszírozni.
A felajánlásos rendszerben nincs ilyen szezonalitás, mivel a támogatást az egyébként is fizetendő adóelőlegünkből is tudjuk adni, így nem jár hátránnyal, ha már év elejétől kezdve támogatunk.
Mit kockáztatunk? Avagy mire figyeljünk?
Anyagi kockázatunk abból adódhat, hogy ha nem tudjuk igénybe venni a támogatáshoz kapcsolódó adókedvezményt / adójóváírást, ami leginkább a következőkből fakadhat:
- adminisztratív hiba (nem határidőben rendelkezünk, nyújtjuk be a bevallást, annak kitöltése során ejtünk hibát, a támogatáshoz szükséges igazolás kiadása iránti kérelmünket megtagadják, nem adják ki időben)
- köztartozás miatt (köztartozása – adó, vagy vám – van vagy a kiválasztott szervezetnek, vagy cégünknek van nagyobb összegű köztartozása)
- nem utaljuk el, vagy nem határidőben utaljuk el a kiegészítő támogatás összegét (csak adókedvezményre jogosító támogatás esetén),
- nincs elég társasági adófizetési kötelezettségünk.
Egy kevésbé ismert, de annál praktikusabb támogatási lehetőség: a filmtámogatás
Érdekes lehet megfontolnunk a Magyar Nemzeti Filmalap letéti számlájának támogatását. Az így adott TAO támogatás egy „közös kalapba” kerül, amelyből a támogatásokat a Filmalap osztja szét az arra jogosult szervezetek / filmprodukciók számára. Ez a „közös kalapba” történő gyűjtés eleve kizárja, hogy egyes produkciók, szervezetek közvetítők és lobbierő segítségével hajtsanak fel magunknak minél több támogatást, a támogatások szétosztása pedig a törvényben meghatározott automatizmussal, kizárólag a Nemzeti Filmiroda vizsgálatának lezárultát követően és annak sorrendisége alapján történik, amelybe nem lehet diszkrecionális eszközökkel beavatkozni.
Ez az egyik oka annak, hogy a magyar filmipar látványos fejlődésen megy keresztül, az ország vonzó helyszínné vált a magyar és nemzetközi filmgyártók számára. A közelmúltban két magyar filmalkotás – a „Saul fia” és a „Mindenki” című produkció – is elnyerte az Oscar-díjat, a „Testről és Lélekről” filmalkotást pedig a Berlinale fődíjával jutalmazták 2017-ben és a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára is jelölték idén.
Amit kevesen tudnak, hogy a legkevesebb adminisztratív teendővel is a Filmalap letéti számlájának felajánlás útján történő támogatása jár, ugyanis ez esetben nincs szükség szerződéskötésre, igazolás beszerzésre, csupán a társasági adóról szóló bevallási nyomtatványt kell ennek megfelelően kitölteni, míg a kapott „hozam” megegyezik a sport vagy színházi támogatások mértékével.
Következésképpen, amennyiben nincs kimondottan preferált szervezet, akit támogatnánk, azonban az adóelőnyt szeretnénk realizálni, a Filmalap támogatása a legegyszerűbb és legkockázatmentesebb döntés.
Partner
