„Ugyanazt a bejelentési kötelezettséget kellene előírni a magánlakások bérbeadóinak, mint amilyet a szállodáknak kell teljesíteni. Nemrég kidolgozott javaslatunk azt is tartalmazza, hogy a bérlakásokat rövidtávon ne lehessen kiadni. Azt is szeretnénk, hogy társasházak esetében a többi tulajdonos hozzájárulása is szükséges legyen” – mondta a Magyar Szállodák Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetnek. Niklai Ákos azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy egy tanulmányból nemrég kiderült, 2010 és 2015 között Budapesten megduplázódott a közösségi szálláshely-kapacitás.
Az Airbnb felületén mért vendégforgalom mintegy hatszorosára emelkedett, a fővárosban körülbelül 9 ezer hirdetés érhető el. A BDO könyvvizsgáló cég elemzése szerint Budapesten a szabadidős turisták jelentős aránya miatt a közösségi szálláshelyek komoly konkurenciát jelentenek a középkategóriás hoteleknek, vendégeket vonnak el a szállodáktól, ennek a szállásadók és érdekképviseleti szerveik rendszeresen hangot is adnak. A szállodaszövetség elnöke ugyanakkor azt is elmondta, a jelenség pozitív következményeivel is tisztában vannak. Mivel összességében így több a vendég, az ország ismertebbé kezd válni a külföldiek körében, emelkedik a turisták száma.
Szerinte ettől függetlenül egységes szabályozásra van szükség. A szövetség álláspontja az, hogy mivel jelentős az engedéllyel nem bíró lakások aránya a foglalási oldalakon, magas az adóelkerülés aránya. Ezért elő kellene írni a szolgáltatónak, hogy kizárólag megfelelő papírokkal bíró lakásokat lehessen kiadni, a honlapjukon tüntessék fel az engedély számát, rendszeresen szolgáltassanak adatokat az önkormányzatoknak, az adóhivatalnak a lakásokban megfordult vendégek, éjszakák számáról, illetve a lakástulajdonosok részére átutalt díjakról. Pontosan úgy, ahogy azt a hagyományos hotelek teszik. Ezen kívül – hasonlóan a nemzetközi példákhoz – a rövid távú bérbeadásnál limitálni kellene a napok számát, maximum százhúsz napban.
