Kép: Pixabay

Minden vállalkozásnak a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítania és írásba kell foglalnia az adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli szabályzatot. Írásban rögzíteni kell azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, illetve meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket milyen feltételek fennállása esetén alkalmazza. Itt kerül bemutatásra az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és a források értékelési szabályzata, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzata és a pénzkezelési szabályzata. A számviteli szabályzat elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős – figyelmeztet Héhn Miklós az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

Miért kell számviteli politika?

Ha egy induló vállalkozás nem fogalmazza meg a követendő alapelveket, akkor nem lesz mi alapján működni. A munkavállalóknak nem tudja bemutatni azt a követelményt, amit be kell tartani. Így szankcionálni sem tud. Például, ha nincs pénzkezelési szabályzat, akkor a pénztáros milyen elven vezeti a házipénztárat? Mi alapján határozza meg, hogy mennyi pénz lehet a pénztárban? Ki vehet fel pénzt a bankból? Kinek az engedélye szükséges egy kifizetéshez? Az itt leírt alapelvek alapján készül az éves beszámoló, ez alapján kezeljük a pénztárakat, itt döntjük el, hogy milyen értékelési elveket követünk és milyen szabályok alapján leltározunk. „Ezek mind fontos szabályok. Ezek megléte nélkül biztosan nem működhet jól egy vállalkozás” – hangsúlyozza a szakember.

Azt szokták mondani, hogy minden kezdet nehéz, de egy jól megválasztott könyvelő vagy könyvelő iroda sokat segíthet. Mivel az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát, az elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni és a szabályzatok hiánya vagy nem megfelelősége esetén az Adóhatóság mulasztási bírság fizetését írhatja elő, melynek mértéke 500 000 forint is lehet. Sőt a BTK külön büntetőjogi szankciókat tartalmaz a számvitel rendjének megsértőivel szemben, éppen ezért javasolt, hogy azt szakember készítse el. Ez egy egyszeri ráfordítás, ami viszont hamar megtérül. A vállalkozások többsége viszont nem tartja fontosnak, hogy szakembert bízzon meg, ezért sok esetben egy adóhatósági ellenőrzés alkalmával szembesülnek azzal, hogy mit jelent a számviteli szabályzat meglétének fontossága, szakszerű megfogalmazása.

A házi gyártásban sok a buktató

Az internetről rengeteg információ leszedhető, így a számviteli szabályzat sémája is. Sok, a vállalkozást képviselő személy él ezzel a lehetőséggel, mert azt gondolja, hogy ezt ő is el tudja készíteni. Pedig ez rengeteg buktatót rejt. Egyáltalán nem biztos, hogy a legfrissebb jogszabályi előírásoknak megfelelő anyagot mutatunk be egy adóellenőrzés során, sőt, arra is figyelni kell, hogy a vizsgált adóévekre bemutatott számviteli politikában a jogszabályi módosításokat adóévenként, 90 napon belül végigvezettük-e. Például, ha egy általános számviteli politika-séma azt tartalmazza, hogy az MNB által közzétett árfolyamon értékeli a valuta-, és devizakészleteket, pedig az adóhatósághoz ezt megelőzően a vállalkozás nem jelentette be ez irányú választását így nem megfelelő árfolyamot alkalmaz számviteli és áfanyilvántartásaiban.

Egy másik tipikus hiba, ha a számviteli szabályzat azt tartalmazza, hogy az értékcsökkenést havonta számolja el a vállalkozás, de a valóságban csak évente kerül elszámolásra. Vagy egy éves beszámoló kapcsán a számviteli politika azt tartalmazza, hogy a mérlegkészítés időpontja mondjuk március 31-e, és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében pedig már április 30-a szerepel és ezzel a nappal is került a beszámoló elfogadásra.

A legtöbb esetben olyan hibákat tartalmazhat egy számviteli szabályzat, ami a vállalkozás vezetőjének nem tűnik fel, hiszen nem ez a szakterülete, viszont egy esetleges adóellenőrzés alkalmával az adóhatóság szakemberei észreveszik. A könyvelő az, aki ezen alapelvek alapján könyvel, értékel, készíti el az éves beszámolót, tehát akinek a segítségével a számviteli politikát a legmegfelelőbben lehet összeállítani és ő az, aki megfelelő körültekintéssel kell, hogy eljárjon a fentiekhez hasonló hibák elkerülése érdekében.