A befektetők számára az utóbbi időszakban az infláció lett a legnagyobb kihívás. Az ingatlanalapokat hogyan érintik ezek a folyamatok?
Érdemes egy kicsit messzebbről vizsgálni a makrokörnyezetet, hiszen az elmúlt években nagyon komoly változásokat tapasztalhattunk. Két rendkívüli dolog is történt, amit ki kell emelni, és amelyek nagyon jelentős gazdasági hatással jártak. Az egyik a Covid, a másik pedig az orosz-ukrán háború. Amikor a járványt követően elkezdtek éledezni a piacok, akkor a megugró kereslettel a kínálati oldal, az ellátási láncok nem tudtak lépést tartani, ez pedig az árak emelkedésével járt. Az infláció tavalyi évben tapasztalt emelkedését jórészt ennek a számlájára írhatjuk. Majd idén a háború még egy lapáttal rátett erre, hiszen tovább növelte az ellátási bizonytalanságot, további hiányok keletkeztek és az energiaárak is jelentősen emelkedtek. Az ezzel járó növekvő bizonytalanság a befektetési környezetnek most sem tett jót. Klasszikus kérdés, hogy ilyenkor mire kell számítani az ingatlanpiacon, és mi történik az ingatlanalapokkal?
Azt gondolom, hogy ilyen környezetben tudják a belső értékkel rendelkező eszközök, befektetési termékek megmutatni azt, hogy tudnak jól teljesíteni nehéz időkben is, igaz, az ingatlanalapoknak rövid távon soha nem tesznek jót a pánikszerű reakciók. Akár a Covid, akár a háború, vagy bármilyen más külső sokkhatás mindig valamilyen szintű ijedtséget vált ki, ami átmeneti pénzkiáramlással jár. Ez egy szinte természetes jelenség, amit a tapasztalatok szerint nehéz elkerülni, az ugyanakkor lényeges, hogy ez milyen mértékű és mennyire tartós.
Mennyire igaz az a közvélekedés, hogy infláció esetén a reáliák, így az ingatlan is nagyobb védelmet nyújt?
Érdemes beleszámítani, hogy az ingatlanbefektetés egy ciklikus üzlet és az ingatlanalapok ennek megfelelően működnek, tehát hosszabb távon érdemes a hozamokat nézni. Így tekintve az ingatlanalapokra azt mondhatjuk, hogy ez egy inflációálló termék. Egyszerűen azért, mert a bevételek, a bérleti díjak inflációkövetőek.
Hozzá kell tenni a teljesség kedvéért, hogy intézményi szinten euró alapon működő ingatlanpiacról, vagyis euró inflációról beszélünk, de ez mindenképp egy fokozatos értéknövekedést jelent. Ehhez jön még egészséges gazdasági környezetben egy folyamatos tőkeérték növekmény.
A munkánk során egyfajta követelmény, hogy a növekedés viszonylag stabil legyen és az alapokban lévő eszközök mindenkori értékét tükröző úgynevezett nettó eszközérték mutató volatilitását a lehető legjobban mérsékeljük. Alapkezelőként egy nyilvános ingatlanalapnál, esetünkben az MPTIA-nál (Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap) így az is feladatunk, hogy az esetleges kilengéseket kisimítsuk. Egy stabil, kiszámítható emelkedést kell produkálni, az általunk kezelt ingatlanalapoknál ez így is működik.
Az alapok hozamát az is befolyásolhatja, hogy a befektetési jegyek milyen határidővel válthatók vissza, hiszen léteznek azonnali visszaváltású, de akár 180 vagy 360 napra visszaváltható termékek is. Az ingatlanbefektetések jellegénél fogva, miután egy rugalmatlan termékről van szó, ez nem mindegy. Könnyen belátható, hogy ha nincs lehetőség azonnali visszaváltásra, akkor a vagyon nagyobb része tartható ingatlanokban, és ezáltal elvileg magasabb hozam érhető el. A mi fent említett nyilvános alapunk – azonnali visszaváltású alap lévén – konzervatív módon a szabályozó által minimálisan előírtnál jóval magasabb likvid aránnyal működik, ami esetleges kiáramlás esetén is biztonságot ad. Érdemes kiemelni ugyanakkor, hogy az MPTIA jellemzően még a viszonylag magas likvid arány mellett is meg tudta verni hozamban a versenytársait.
A jelenlegi emelkedő kamatkörnyezetben ráadásul ebből további előnyt tudunk kovácsolni, hiszen a lekötött betéteken, állampapírokon most a korábban megszokottnál jóval magasabb hozamok érhetők el az alapok számára is.
Így nem feltétlen helyes az a gondolatmenet, hogy inflációs környezetben, növekvő hozamok mellett az ingatlanalapok hozama elmaradna a piaci kamatoktól és így versenyhátrányba kerülnének.
Hozzá kell tenni, hogy általában az ingatlanalapok, ahogy az általunk kezelt alapok sem spekulációs termékek, legalább 1-2 éves időtávon ajánlott tartani őket és diverzifikációs termékként, megfelelő súlyozással nagyon jól megférhetnek egy akár lényegesen kockázatosabb tőkepiaci eszközöket tartalmazó portfolióban is.
Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy az MPTIA összeghatártól függetlenül bárkinek lehetőséget biztosít a befektetésre, így már akármilyen kis megtakarítással részesülhetünk az ingatlanpiaci növekedésből. Ha pedig valaki egy nagyobb összeggel a zsebében mondjuk épp azon gondolkodna, hogy érdemes-e még lakást venni befektetésnek, annak olyan prémium vagyonkezelési szolgáltatások is elérhetők, melyek a nyilvánosan hozzáférhetőnél magasabb hozampotenciállal rendelkeznek.
Említette, hogy a Covid komoly hatással volt a gazdaságra és az Önök tevékenységére is. Köztudott, hogy ez jelentősen módosította az irodahasználatot, és felgyorsította a kiskereskedelemben zajló változásokat, ezek az ingatlanpiacon is lecsapódtak. Látható más ehhez hasonló, a makrotrendeket befolyásoló tényező?
Azt gondolom, hogy azokat a változásokat érdemes kiemelni, amelyek hatással vannak a befektetői magatartásra. Ugyanakkor ezek a hatások az ingatlanpiacon mindig késleltetve jelentkeznek, az értékváltozások is némi időeltolódással érvényesülnek. A már említett Covid mellett a fenntarthatóság, az ESG az, ami egy ideje jelentős hatással van az ingatlanpiacra. A háború által felerősített drasztikus energiaár növekedés még inkább fókuszba helyezi ezt a szemléletet, hiszen az alternatív energiahordozók fontossága minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott.
