A válaszadók döntő többsége nem ért egyet a cafeteria-rendszer jelenlegi módosításával, meglepő a válaszok alapján, hogy a nyugdíjra és egészségügyi kiadásokra való előtakarékoskodást még a nyaralásra fordított összegeknél is fontosabbnak tartják. A válaszadók 42 százaléka válaszolta azt, hogy egyéni befizetéssel gyarapítja a számláját, ugyanakkor a munkáltatói támogatás kiesése esetén a megkérdezetteknek már csak 12 százaléka válaszolta, hogy teljes egészében kipótolná a kiesett összeget.
Pedig nem is kellett volna átalakítani a rendszert.
„A válaszadók 17 százaléka úgy ítélte meg, hogy egyáltalán nem tudná vagy nem akarná pótolni a kiesett munkáltatói befizetéseket” - mondta Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke egy csütörtöki, budapesti háttérbeszélgetésen.
A cél az, hogy egyrészt a munkáltatói támogatást ne a magasabb, 49,98 százalékos adóteher sújtsa, ha ilyen jellegű terméket adnak a dolgozóiknak a munkáltatók. Kedvező lenne, ha az egyéni befizetések növelése érdekében az eddig 20 százalékos adójóváírás mértékét 30 százalékra emelnék fel, illetve az adójóváírás éves maximum 150 ezer forintos felső határát 200 ezer forintra növelné a kormány - húzta alá az ÖPOSZ elnöke.
A monopólium miatt borult ki a bili
Nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az Erzsébet utalvány egyes elemei az Európai Unió Bírósága február végén meghozott döntése szerint. A SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány kibocsátási feltételeit a bizottság túlságosan megszorítónak tartja. Irányelvet sért, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát – a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában –, és a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények sem lehetnek a székhely tekintetében hátrányosan megkülönböztetőek.
