A kutatásból kiderült, hogy az emberek egészségvédő termékek iránti bizalma egyértelműen a minőséghez kötődik, amely a tudatos és a kevésbé tudatosan választó vásárlók számára is kiemelten fontos. A tudatos fogyasztók 92 százalékánál, a preferencia nélküli vásárlók 89 százalékánál meghatározó szempont a minőség. Ennek viszont ellentmond az, hogy amikor arról van szó, hogy mit emelünk le a polcról, akkor a vásárlók 45 százaléka már elsősorban az ár alapján dönt, és nincs is mélyebb ismeretük a kiválasztott egészségvédő készítményről. Fontos ugyan számukra a gyógyszerész tanácsa, de ritkán fordulnak hozzá, és az azonos funkciójú termékek közül az olcsóbbat választják, minőségbeli különbségtől nem tartanak.
A tudatos vásárlók a minőségért hajlandók többet fizetni, sőt a túl olcsó termék bizalmatlanságot kelt bennük. Figyelnek a készítmények származási helyére, a döntésükben fontos szempont a korábbi tapasztalat, a terméknév és a gyártó ismerete. Megnyugtató számukra, ha egy termék régóta a piacon van. A kutatási eredmények szerint több mint 13 éves hazai piaci jelenlét kell ahhoz, hogy egy gyártó készítményei vagy egy márka iránti bizalmuk kialakuljon.
„Elgondolkodtató, hogy a sok felvilágosító információ ellenére még manapság is magas a nem tudatos vásárlók száma – mondja dr. Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke. – A kellő tudatosság hiánya azért veszélyes, mert az egészséggel nem kísérletezhetünk. Mindenkinek tisztában kellene lennie azzal, hogy – a gyógyszerektől eltérően – az egészségvédő szerek forgalomba hozatalához nem kell hatósági engedélyeztetés. Ebből adódik, hogy a hatóságok nem győződhetnek meg előre arról, hogy a gyártók elvégzik-e az alapanyagok minősítését és a végtermékek hatóanyag-tartalmának, esetleges szennyezettségének vizsgálatát. Ráadásul a forgalomba kerülés után sem kellően rendszeresek az ellenőrzések. Pontosan érzékelhető tehát, hogy mekkora kockázatot jelent egy nem megbízható eredetű termék alkalmazása. A magam részéről mindenkinek azt tanácsolom, hogy csak megbízható forrásra támaszkodjon. Szerencsére ilyenek is vannak az egészségpiacon. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy sok ember számára a termék patikai jelenléte már önmagában minőségi garanciát jelent, és a szabadpolcos készítményekről ritkán kérik ki a gyógyszerész tanácsát. Pedig az egészséget komolyan kell venni.”
A kutatás arra is rávilágított, hogy már abban is nagy a bizonytalanság, hogy ki, mit ért egészségvédő készítmény alatt. A többség a vitaminokkal azonosítja, de gyakran sorolják ide a bio- és természetes anyagokat is. Bár a megkérdezettek többsége a minőségi termékekre voksol, a gyakorlatban mégis csak a feltűnően nagy árkülönbség kelt némi bizalmatlanságot két hasonló termék esetében.
Ezek azért elgondolkodtató megállapítások, mert nagyon sokakat érint, hiszen a hazai felnőtt lakosság több mint háromnegyede vásárol egészségvédő készítményeket. Közülük pedig csak minden második fogyasztó foglalkozik azzal, ami mindenki számára a legfontosabb: a minőséggel. Vagyis a vásárlók közel fele – miközben épp az egészségét szeretné megóvni – nincs tisztában vele, hogy mit is vesz meg, és aztán mit szed be.
