A jogi kommunikációval és ügyvédi marketinggel foglalkozó Pro/Lawyer Consulting arra volt kíváncsi, hogy mi befolyásol minket az ügyvédválasztás során. A nem-reprezentatív online felmérést több mint 300-an töltötték ki, ennek eredményeiből tudunk következtetni a hazai trendekre. A kérdéssor olyanokat vizsgált, akik az utóbbi 3 évben legalább egyszer vettek igénybe ügyvédi szolgáltatást, akár cégként, akár magánszemélyként. Ahogy sejteni lehetett, a legnagyobb arányban cégekkel kapcsolatos kérdésekkel, ingatlanügyekkel és családjogi tanácsadással keresnek ügyvédet a magyarok. A kitöltők 75 százaléka 35 és 55 év közötti volt, és a felük vezető pozícióban vagy vállalkozóként, cégtulajdonosként dolgozik.
Hol találta az ügyvédet
A külföldi, elsősorban amerikai kutatásokból is kiderült, hogy az emberek elsősorban ajánlások alapján kerülnek kapcsolatba az ügyvédekkel. Ezt támasztja alá a kutatás is: a kitöltők közel felének egy ismerőse ajánlotta az ügyvédet – közel 1/3-uknak pedig személyes ismertségében volt ügyvéd. Viszont minden tizedik ügyvédkeresés már az interneten zajlik – elsősorban Google keresés alapján.
Az ügyvédválasztás folyamata
Kutatások szerint az ügyvédválasztás négy lépésből áll: először realizáljuk, hogy jogi tanácsadásra van szükségünk. Utána kutatunk – ismerősök körben vagy az interneten. Majd jön a harmadik, legérdekesebb lépés: a megerősítés. Ekkor próbáljuk leellenőrizni, hogy az ajánlott ügyvéd tényleg ért-e ahhoz, amire szükségünk van. Leggyakrabban beírjuk a nevét a keresőbe, és átnézzük a találatokat – amennyiben vannak. A negyedik lépésben, ha elégedettek vagyunk az találatokkal, következik a kiválasztás és a megbízás.
„Tudtuk, hogy ez nem csak nemzetközi, hanem magyarországi trend is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy az ügyvéd megtalálása után mit tesznek a jogkeresők, használják-e aktívan az internetet. Az arányokon mi is meglepődtünk” – mondta el dr. Bende Máté, a Pro/Lawyer Consulting cégvezetője.
A kutatás adatai szerint az emberek közel fele, 47 százaléka leellenőrzi a neki ajánlott ügyvédet az interneten. Megnézi a honlapját, beírja a nevét a Google-be vagy rákeres a Facebookon, illetve a LinkedIn-en.
Akik elvégezték ezt az ellenőrző lépést, azok 37 százalékát befolyásolta az, amit talált az ügyvédről. Volt, akit megerősített, volt, akit eltántorított. A felmérés rákérdezett, hogy mi az, ami megerősítette az ügyvéddel kapcsolatban: 34,5 százalékban a honlapja, 55 százalékban a megjelenések és cikkek, amiket az ügyvédről talált. És mi tántorította el azokat, akik nem fogadták el az ajánlást? 29 százalékukat az, hogy nem volt az ügyvédnek honlapja, 62 százalékot pedig az, hogy negatív véleményeket talált az adott ügyvédről.
Ezek után adta magát a kérdés a teljes közönség felé: lényegesnek tartja-e, hogy legyen valamilyen információ az ügyvédről az interneten. A válaszadók 70 százaléka tartja ezt fontosnak, azaz hogy legalább weboldala legyen, de még jobb, hogyha találhatunk cikkeket, előadásokat az ügyvédtől, vagy esetleg vezessen saját szakmai blogot.
Az ügyvédség munkájának megítélése
„Bár a felmérésnek nem volt célja az ügyvédség általános megítélését vizsgálni, néhány érdekes adat azért felmerült a válaszok értékelése során – tette hozzá a Pro/Lawyer Consulting szakértője. – Akik nem voltak elégedettek az ügyvédi munkával, azok legnagyobb részének nem szakmai problémája volt, hanem az ügyvédi kommunikációval volt elégedetlen. Nevezetesen: az ügyvédje nem elég gyakran vagy nem elég egyértelműen kommunikált vele, a megbízóval. Ez olyan visszajelzés, amely minden ügyvédnek hasznára válhat. Nem elég jól végezni a munkát, megfelelően is kell kommunikálni az ügyféllel” – magyarázta dr. Bende Máté.
