Függetlenül attól, hogy az európai gazdasági hangulat éppen pozitív vagy negatív, Magyarország nem toporog egy helyben, hanem halad előre. Ez köszönhető annak, hogy a hezitálás helyett a gyors alkalmazkodást választja. Ez egy lassú, de biztos építkezés története, ahol sok apró előny adódik össze egy sikeres, növekvő és a globális piac lehetőségeire nyitott munkaerővé.
A hazai távmunkások felvették a globális fizetési szokások ritmusát
A magyar szabadúszók körében az utóbbi időben szembetűnő változás állt be abban, hogyan fogadják a kifizetéseket. Sokan dolgoznak amerikai vagy nyugat-európai partnerekkel, akik dollárban vagy euróban számolnak, így a bérezés alapja deviza, még akkor is, ha a végső utalás esetleg kriptovalutában (például Bitcoinban) érkezik. Ez a felállás mindkét félnek kényelmes: a pénz gyorsan mozog, és nem kell napokat várni arra, hogy egy hagyományos nemzetközi banki tranzakció átfusson a rendszeren.
Vannak, akiknek már rutinná vált csekkolni a “Bitcoin price” alakulását mielőtt elküldenék a számlát, csak hogy pontosan tudják, mennyi is az annyi, mondjuk egy 2000 dolláros havidíj esetében. Ez kicsit olyan, mint reggel rápillantani az időjárásra, mielőtt kilépünk az ajtón: nem görcsöl rá az ember, de segít felkészülni és elkerülni a meglepetéseket. Ez az apró szokás lassan, de biztosan beépül a szabadúszók mindennapjaiba.
Az ügyfelek legalább annyira kedvelik ezt a modellt, mint maguk a vállalkozók. Kevesebb a macera: a megbízónak nem kell a nemzetközi banki utalások bonyolultságával, a váltási költségekkel vagy a hosszú átfutási idővel bajlódnia. A szabadúszó pedig gyorsan, gyakran még aznap megkapja a pénzét.
Ez a folyamat észrevétlenül, de biztosan közelebb hozza Magyarországot a globális piactérhez. Ahogy nő a bizalom úgy vállalnak egyre bátrabban nemzetközi megbízásokat a magyar szakemberek, hiszen nem veszik el idő és pénz az elavult fizetési mechanizmusok miatt.
Vegyes jelek Európából, de a magyar piac stabilan tartja magát
Novemberben drámai fordulat következett be az eurózóna befektetői hangulatában: az októberi várakozásokhoz képest váratlanul megnőtt a pesszimizmus, ami egész Európában címlapsztori lett. Ám dacára a befektetők borúlátásának, itthon, Magyarországon meglepően nyugodt maradt a légkör ahhoz képest, amit az adatok sugalltak volna. Különösen az exportorientált cégeknél és az instabil üzleti ciklusokhoz már hozzászokott szabadúszók körében.
Ez is remek példa arra, hogy az előrejelzések nem mindig tükrözik a hétköznapi üzletmenet valóságát. Hiába vázolnak fel a közgazdászok egy bizonyos képet, a terepen dolgozó vállalkozások tapasztalata gyakran teljesen más. A magyar feldolgozóipar exportra termelő kkv-i, valamint a szoftverfejlesztők és a kreatív szolgáltatók továbbra is csúszás nélkül szállítják a projekteket.
Ez a fajta rugalmasság figyelemre méltó, és éles kontrasztban áll a statisztikákkal: a helyi vállalkozók jobban hisznek a kézzelfogható eredményekben, mint az európai piaci hangulatindexek görbéiben.
A növekvő európai pesszimizmusra adott természetes reakció általában az aggodalom, hogy vajon lesz-e hosszú távú negatív hatása a régió stabilitására. A magyar cégek azonban jellemzően arra használják a bizonytalanságot, hogy innovációra és alkalmazkodásra ösztönözzék magukat. Amikor a helyzet kiszámíthatatlan, ők új szerződéseket és bevételi forrásokat keresnek, hogy ezzel is bővítsék lehetőségeiket a globális piacokon.
Magyarország megerősíti pozícióját a távmunka-térképen
Az elmúlt évtizedben a fiatal szakemberek angol nyelvtudása rengeteget fejlődött, ami a mindennapi üzleti interakciókban is megmutatkozik. A magyar szabadúszók ma már akadálytalanul csatlakoznak amerikai Zoom-hívásokhoz, tárgyalnak német ügyfelekkel, vagy menedzselnek kampányokat ausztrál márkáknak anélkül, hogy a nyelvi korlátok lassítanák őket. A kommunikáció gördülékeny, természetes és egyre inkább globális.
Ahogy egyre több külföldi cég keres képzett távmunkásokat, Magyarország mind gyakrabban kerül a radarjukra. A fejlesztők, designerek, tartalomgyártók és adatspecialisták az utóbbi időben meglepő könnyedséggel találnak nemzetközi munkákat. Nem ritka, hogy valaki egyetlen kisebb projektből hosszú távú szerződést kovácsol, miután a próbaidőszak alatt bizonyította megbízhatóságát.
Budapest különösen kiemelkedik a régióban, mint valódi tehetségmágnes. A közösségi irodák (co-working helyek) egyre forgalmasabbak, a kávézókban egymást érik az üzleti hívások, a technológiai meetupok pedig új együttműködéseknek adnak teret. A főváros a megfizethetőség és a szakmai lehetőségek remek ötvözetét kínálja, ami a helyiek mellett Európa más részeiről érkező digitális nomádok számára is vonzóvá teszi.
Ezzel párhuzamosan a karrierhez való hozzáállás is változik. Sok fiatal szakember a hagyományos „9 to 5” munkarend helyett inkább a projektalapú munkát részesíti előnyben. Rugalmasságot, kreatív szabadságot keresnek, és a lehetőséget, hogy globális csapatokkal dolgozhassanak, ahelyett, hogy egyetlen irodába lennének bezárva. A magyar „remote” munkaerő nemcsak létszámában, de ambícióiban is növekszik.
Végszó
A magyar független munkavállalók most értek el egy fordulóponthoz: a rugalmasság, a globális piacokhoz való hozzáférés és a magas szintű digitális készségek kombinációja ma már valódi kitörési lehetőséget jelent. Miközben Európa-szerte hullámzik a gazdasági hangulat, Magyarországot a spekulációk helyett a tettek viszik előre a pozitív irányba.
(x)