A remélhetőleg élénkülő kkv-szektor a jövőben sem nyújt nagyobb üzleti lehetőségeket a könyvvizsgálói szakmának, hiszen az elfogadott „Európa 2020 stratégia” célja az adminisztratív terhek folyamatos csökkentése és az üzleti környezet javítása a mikro-, kis- és középvállalkozások (SMEs) tekintetében. (Bár sokaknak meglepetés lesz, hogy rájuk nézve kötelező lesz a könyvvizsgálat.)
Érthető, hogy az élénkítés gazdaságpolitikája előnyt élvez. Ugyanakkor aggodalomra adhat okot a vállalati kontrollrendszerek leépülése és a belső ellenőrzés tökéletes hiánya mellett a független audit kiszorulása is a mikro- és kisvállalati körből.
Aki már részt vett mikro- vagy kisvállalkozás könyvvizsgálatában, tapasztalhatta, hogy a standardok itt olykor kevésbé segítenek, mint inkább terhelnek. A menedzsment ellenőrzése a tulajdonos megbízásából okafogyott, lévén a cégek többségénél a tulajdonos maga a cégvezető. A befektetői érdek értelmezhetetlen, a partnerkapcsolatokhoz szükséges információkat sem a beszámolóból nyerik, a banki kapcsolatok pedig szűk körűek. A független könyvvizsgálóra itt inkább tanácsadóként tekintenek, aki a vezetés pénzügyi ismereteit pótolja, az adójogi, pénzügyjogi, sőt gyakran munkajogi stb. kereteket ismerteti. A külső kontrollnak azonban mindezek ellenére van relevanciája a kkv-szektorban, számos kutatás bizonyítja ugyanis, hogy a piaci szereplőket egészen sajátos kockázati magatartás jellemzi – figyelmeztet Dr. Fülöp Katalin együttműködő partnerünkön az Adó Online-on megjelent szakértői cikkében.
A legtöbb ellenőrzési típusnál az alanyok három csoportja különíthető el. Vannak, akik nem akarnak szabályszerűen működni, szándékosan kerülik a törvényes megoldásokat. Őket a jog teljes erejével kell kényszeríteni és visszatérő, erős kontroll alatt kell tartani. Vannak, akik szeretnének, de nem mindig tudnak szabályszerűen működni, esetükben a gyakori ellenőrzésnek a segítő jellege hangsúlyozandó. Véleményem szerint a kkv-szektor legtöbb szervezete e kategóriába tartozik. Végül vannak, akik számára a törvényes működés a cél, és képesek is megfelelni ennek; birtokában vannak mindazon pénzügyi információknak és szakmai kvalitásoknak, melyek alapján racionális, megalapozott döntéseket hoznak. Csak ez utóbbi kategóriára igaz feltétel nélkül, hogy adminisztrációs enyhítéssel, az ellenőrzés minimalizálásával érdemes könnyíteni a dolgukat. (Hogy pontosan mire jó és mire nem jó a könyvelő egy cégnek, arról itt beszél a Piac&Profit szakértője.)
Ha a gazdasági szereplő nem tud vagy nem akar szabályszerűen és törvényesen működni, és az utólagos ellenőrzést is kiiktatjuk vagy véletlenszerűvé válik, számos negatív konzekvenciával kell számolnunk. Visszatérően születhetnek megalapozatlan döntések, veszteséget, likviditási problémákat, csődközeli vagy csődhelyzetet generálva, ezzel a céget és dolgozóit veszélyeztetve. Ebbe a körbe tartozhat az adóoptimalizálás elmaradása is. További súlyos kimenet lehet az adóelkerülés, a kreatív számvitel, a csalás vagy mulasztás.
