A tárcavezető hangsúlyozta, a német minimálbér-törvény egyes rendelkezései miatt az Európai Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Németország ellen, amelyet "az Unió szándékosan a lehető leghosszabb ideig nem kíván lezárni" - fogalmaz az NGM közleménye. (Korábban azt is mondta, a közúti szektorra - annak speciális jellege miatt - nem terjed ki a magyar vállalkozásokat különösen hátrányosan érintő kiküldetési irányelv hatálya.)
Mint mondta, a hátrányos adminisztratív intézkedések a közép-kelet európai vállalkozások kiszorítására irányulnak, amit Magyarország sem nézhet tétlenül. A szállítmányozási ágazat a hazai GDP 7 százalékát adja, a korlátozó intézkedések miatt 15 ezer álláshely is veszélybe kerülhet, ami az államháztartásnak is jelentős, mintegy 300 milliárd forintos hiányt okozhat. Varga Mihály felidézte, az utóbbi időszakban a V4-ek országai egységesen léptek fel a térség gazdaságai érdekében, közös nyilatkozatot is tettek az együttműködésük jeleként.
Az Európai Bizottság a közúti közlekedési szektorban is alkalmazni szeretné az ún. kiküldetés intézményét, ami jelentős versenyhátrányt jelentene a térség vállalkozásainak az NGM közleménye szerint. Magyarország számára továbbra is elfogadhatatlan, hogy a régi uniós tagállamok különböző rendelkezései hátrányosan érintsék a magyar árufuvarozói szektor hazai szereplőit – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter. A tárgyaláson a felek egyet értettek abban, hogy meg kell védeni a magyar cégek érdekeit, hiszen nemcsak Magyarország, hanem egész Európa versenyképességét veszélyeztetik a korlátozó lépések.
A Németországban hatályba lépett intézkedés szerint mostantól bírsággal sújtják a gépjárművezetőt és az őt alkalmazó céget, ha a heti, 45 órás pihenőidőt nem kereskedelmi szálláshelyen tölti. Az Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) tiltakozása nyomán a Nemzetközi Közúti Fuvarozási Unió (IRU) felszólította a német kormányt a rendelkezés végrehajtásának két hónappal történő elhalasztására. Itt olvashatja az ügy további részleteit.
