Júliusban a Nébih és a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságainak munkatársai 271 esetben vizsgálódtak a dinnyeértékesítés körül; összesen 308 tonna árut ellenőriztek. Ezek során 47 esetben találtak kifogásolnivalót - főként jelölési hiányosságot -, ez 110 tonna dinnyét érintett, azaz a vizsgált mennyiség harmadát. A kifogásolt mennyiség 14 százalékát kellett megsemmisíteni.
Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára hozzátette: az idei ellenőrzések a dinnye promóciójának nyitányával együtt kezdődtek meg, és a szezon végéig, előreláthatólag szeptember közepéig tartanak. A vizsgálatok nemcsak a nagybani piacokat, hanem a felvásárló telepeket, az áruházláncokat és az utak mellett árusítókat is érintik.
Az államtitkár emlékeztetett: az országos dinnyeellenőrzés célkitűzése, hogy nem megfelelő minőségű és kétes eredetű áruból ne kerülhessen a magyar piacra. A belföldi fogyasztók a magyar dinnyeszezon alatt csak ellenőrzött, garantáltan jó minőségű dinnyét vásárolhassanak mindenütt.
Az idén a hatóságok a múlt évitől eltérő módon ellenőrzik a dinnyeforgalmazást. Tavaly ugyanis döntően a nagybani piacokat vizsgálták az ellenőrök, míg az idén a Nébihnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) kialakított stratégiai együttműködés eredményeként már lehetősége volt szélesebb körű ellenőrzésre is, például közvetlenül az országba való belépés után megvizsgálni a dinnyeszállítmányokat. Abban az esetben, ha nem volt tisztázott az áru eredete, megsemmisítették a kifogásolt tételeket.
Egy hektáron általában 1,5 millió forint költséggel 30-50 tonna dinnyét lehet termelni, de szuperintenzív technológia alkalmazásával a dinnyetermés akár a 100 tonnát is meghaladhatja. A termelők például az exportra szánt dinnyéért tavaly 30-35 forintot kaptak kilónként, míg az idén 45-48 forintot. A termelő nyeresége a múlt évben 10 százalék körül alakult, és várhatóan az idén is 10 százalék körül lesz, mert az aszály miatt valószínűleg kevesebb lesz hektáronkénti termés. A legtöbb gazda a nyereséget a korábban elmaradt fejlesztések pótlására fordítja.
Az országgyűlés fideszes kezdeményezésre novemberben enyhítette a mezőgazdasági termékek esetében a kartellszabályokat, így nem számít versenykorlátozónak az a megállapodás, amely ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével jön létre, és azzal egyik érintett piaci szereplő sem kerül előnybe a másikhoz képest. A jogszabály indoklása szerint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közelmúltbeli gyakorlata világított rá a hazai agrárjogi szabályozás hiányosságára, vagyis hogy a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaságnak a sajátosságaiból – így például az időjárási hatásokból, a termékek szezonális piaci jelenlétéből – fakadó kiszolgáltatottságára. Így a GVH e hiányosságok miatt az eljárásai során nem tudja figyelembe venni a mezőgazdaság ágazati jellemzőit. Az elfogadott törvénymódosítást a folyamatban lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
